Korábbi cikkünkben már bemutattuk a különbséget a lineáris és a körforgásos gazdaság között. Ez utóbbinak egyik célja, hogy támogatva a fenntarthatósági célokat csökkentse a pazarlást és a keletkező hulladék mennyiségét. Sok szektor még tapogatózik ezen a területen, de itthon már nemzetközileg is jeles képviselők viszik az etikus és környezetbarát termékek hírét. Baldaszti Péterrel, a hazai fenntartható divatmárka, a Nanushka társtulajdonosával vállalkoztunk arra, hogy bemutassuk: másképpen is lehet újat alkotni.

Nem meglepő, hogy legtöbbek fejében a textil- és ruhaipar ugrik be elsők között, ha a témában a „legszennyezőbb” vagy a „legetikátlanabb” jelzőt említjük. Amellett, hogy a fast fashion márkák tonnaszámra ontják az új termékeket, sokszor számolnak be arról is, milyen rossz munkakörülmények között készülnek a mindenki számára könnyen elérhető, olcsó divatcikkek. Az utóbbi két tényező szorosan összefügg. A ruhákat azért tudják ilyen alacsony áron biztosítani a bevásárlóközpontokban is megtalálható boltok, mert az üzemek alkalmazottai a ruhák előállításáért sokszor tisztességtelenül kevés bért kapnak. Amellett, hogy nem fenntartható munkahelyen dolgoznak, a gyártó sokszor csak etikátlan működéssel tudja nyomva tartani az árakat.

Ha a vásárlókban meg is fogalmazódik, hogy szívesen szembemennének ezzel a trenddel, azzal szembesülnek, hogy a fenntartható ruhamárkák, termékek akár többszörösébe is kerülnek a fast fashion üzletek polcairól leemelt daraboknál.

Első ránézésre a Nanushka árai sem az átlagos városi ember pénztárcájához lettek méretezve. Miként határozzátok meg a Nanushkát? Kikhez szeretnétek közelebb vinni általa a fenntarthatóságot?

Baldaszti Péter: Fontos leszögezni, hogy egy kereskedelmileg sikeres vállalkozás sosem lesz fenntartható, hiszen alapvető célja, hogy minél több terméket értékesítsen. Ha pedig nem lehetünk teljes mértékben fenntarthatóak, azt gondolom, hogy ebben a pozícióban kötelességünk a tőlünk telhető legtöbbet megtenni a környezeti hatások csökkentése érdekében. Felelős márkaként a Nanushka úttörő szereplő a luxus szegmensben. Jóval a piac előtt járunk a kezdeményezéseinkkel, és célunk, hogy a fenntarthatóság szempontjából rövid időn belül vezető márkává váljunk. A Nanushka közönsége is ezekhez az értékekhez kapcsolódik. Sándor Szandra, a márka alapítója és kreatív igazgatója olyan tudatos vásárlónak látja a márka fogyasztóját, aki számára egyaránt érték a bolygó, a művészetek, a gasztronómia, a dizájn, és aki fogékony a részletekre, az anyagokra, az értékre és a minőségre is.

Mi indokolhatja a márkák fenntartható, etikus ruháinak többszörös árát?

A Nanushkát a new luxury szegmensbe pozicionáltuk, ahová olyan nagy nemzetközi márkák tartoznak, mint a Stella McCartney, a Loewe vagy a Bottega Veneta. Ebben a kategóriában a fogyasztók részéről alapvető elvárás, hogy a termékek magas hozzáadott értékkel rendelkezzenek, amelyeket csak magasabb költséggel lehet előállítani. Ez az árszabás teszi lehetővé, hogy felelős anyagbeszerzést biztosítsunk, és etikus árat fizessünk a gyártó partnereinknek. Ennek érdekében a beszállítóinkkal szigorú szerződéses szabályok szerint dolgozunk, amelyekhez a nemzetközi standardok alapján kidolgozott etikai kódexünk biztosítja a megfelelő keretrendszert, az alapvető emberi jogoktól kezdve a biztonságos munkakörülményeken át a környezet védelméig. Emellett olyan professzionális cégekkel dolgozunk együtt, amelyek a teljes értékláncot lefedve, Tier 1, 2 és 3 beszállítókra kiterjedve folytatnak ellenőrzést. A Deloitte-tal is szorosan együttműködünk; a közös munka egyik legfőbb eredménye a fenntarthatósági jelentésünk, amelyet először 2020-ban publikáltunk.

A Tierek a beszállító és a vevő kapcsolati szintjét jelentik. Minél alacsonyabb a szám, annál közelebbi a kapcsolat. A Nanushka fenntarthatósági jelentése alapján (17. oldal) a „Tier 1″ a ruhák összeállítására, varrására szakosodó partnerek, a „Tier 2″ az anyaggyártók, a „Tier 3″ pedig a nyersanyag-feldolgozó cégek jelölése.

Mi késztetett titeket arra, hogy egy kifejezetten fenntartható divatmárkát hozzatok létre? Személyes értékrendszerből fakad a tudatosság, a környezetvédelem?

Sándor Szandra, a Nanushka alapítója már a márka indulásakor egy felelős vállalkozás létrehozásában gondolkozott, amelynek fundamentumát a számára meghatározó értékek adták. Ennélfogva Szandra fenntarthatóság iránti elkötelezettsége ösztönösen határozta meg a márka működésének minden elemét a kezdetektől fogva. Mindemellett a fogyasztói visszajelzések és a piac felől érkező elvárások abba az irányba mutattak, hogy a fenntarthatóságot stratégiai fontosságú területté kell emelnünk. Törekvéseinket ma már külön stratégia foglalja keretbe, amely holisztikus megközelítéssel környezeti, etikai és körkörösség pillérekre épült.

Ezt a stratégiai szemléletet tükrözi a márkában legnagyobb részesedésű Vanguards csoport is. Ezt a Nanushka sikereire alapozva hoztuk létre az EXIM Bank Exportösztönző és Növekedési Magántőkealapját is kezelő GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-vel.  A csoport olyan feltörekvő divatmárkák támogatását tűzte ki céljául, amelyeknek hasonló kihívásokkal kell szembenézniük, mint amelyekkel a Nanushka is találkozott sikertörténetének kezdetekor, a nagykereskedelmi hálózat kiépítésétől kezdve, a fizikai értékesítési pontok kialakításán át a működőtőkéhez jutásig és a top tehetségek toborzásáig.  A Nanushkához hasonlóan a Vanguards számára is stratégiai jelentőségű a fenntarthatóság, így a csoport a portfólió márkáinak erre irányuló törekvéseit minden eszközzel segíti.

A fast fashion márkákat számos támadás érte azért, mert nem követik az etikus és környezetvédelmi alapfeltételeket. Akár emiatt, akár a globális fenntarthatósági célok miatt sorra jelentették és jelentik be fenntarthatósági törekvéseiket. A vádak azonban továbbra sem hagytak alább, hiszen üzleti modelljük alapvetően arra épít, hogy évente akár több tíz új kollekciót is forgalomba hozzanak. Ezzel pedig újabb és újabb ruhák kerülnek a süllyesztőbe az üzletekből és a vásárlók gardróbjából. Akár ki is mondhatnánk, hogy nem létezik fenntartható divat vagy fenntartható fast fashion, mert amit most tesznek ezek a cégek, az szimpla greenwashing és jól csengő marketingfogás.

Mit tapasztaltok a Nanushka versenytársainál: a vásárlók igénye generálja a folyamatos választékcserét, vagy a márkák diktálják az ütemet?

Jelenleg egyértelműen a piac diktálja a tempót. Érdekes áttekinteni, hogyan vált a divatipar globálisan értelmezhető iparággá. A ‘60-as, ‘70-esek években a tervezők csupán két szezonnal dolgoztak. A ‘80-as években már négy szezont készítettek, mára pedig évente akár hat–nyolc szezont mutatnak be. Emellett megjelentek a szezonális dropok, amelyeket havonta vagy akár hetente prezentálnak a márkák, akkora az igény a fogyasztók részéről a folyamatosan frissülő, változatos termékekre.

Ugyanakkor az utóbbi években megindult a lehetőségek és az elvárások egymást gerjesztő folyamata, amelyhez egyre nagyobb fokú tudatosság társul a fogyasztók és a márkák részéről is. Egyrészt felerősödött a fenntarthatóságról, a klímaváltozásról szóló diskurzus, amelyet ma már a hétköznapokban is élénk érdeklődés kísér. Másrészt egyre több fenntartható technológiát támogató programot és szigorodó szabályozást indítanak el az Európai Unión belül. Az iparágban is megfigyelhető a pozitív elmozdulás: megjelentek a kifejezetten a fenntartható folyamatokra fókuszáló beszállítók, és a piacon is egyre több fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező anyag érhető el. A körkörös gazdaság modelljét is egyre nagyobb figyelem övezi, amely nemcsak költségként, hanem jövedelemforrásként is tekint a fenntarthatóbb folyamatokra. Mindez pedig felfokozott érdeklődést eredményez a vásárlók, a partnerek és a divatmárkák részéről.  

Szerintetek várható bármiféle elmozdulás a fast fashion megszokott üzleti modelljében?

A vásárlók egyre jobban figyelnek a fenntarthatóságra. A divat pedig a világ és a társadalom éppen aktuális lenyomata, ezért ma már elengedhetetlen a változás útjára lépni, ha egy márka életben akar maradni. Az elmúlt időszakban több fenntarthatósági program indult el világszerte. Többek közt a műanyag csomagolások visszaszorítására, a körkörösségre és az erdők védelmére irányuló kezdeményezések, amelyekben a legismertebb márkák, köztük fast fashion márkák is részt vesznek.

Az anyaghasználat azonban a fenntarthatóságnak csak az egyik fele. Másik felét, az etikus előállítást a nyomott árak nem fedezik, hiába kap sok fast fashion ruha zöld címkét a fenntartható anyaghasználat miatt. A fast fashion márkák árszínvonala fenntarthatósági szempontból egyedül a ruhabérléssel válhatna kompatibilissé: az etikusan előállított minőségi darabok többszöri bérlése kifizetődővé tehetné a modellt, kevesebb szennyezést és hulladékot eredményezve.  

Ha már szóba került a folyamatos választékcsere: a Nanushka milyen gyakran készít új kollekciót? Mi lesz a korábbi darabokkal?

A fenntarthatósági stratégiánk egyik alapvető pillére a körkörösség, amellyel a termékeink életének meghosszabbítását, a termelt hulladék minimalizálását és erőforrásként való felhasználásának maximalizálását célozzuk meg. Évente négy fő kollekciót mutatunk be. Készítésük során egyre több újrahasznosított anyaggal dolgozunk, a megmaradt készleteinket pedig újraértékesítjük, újrahasznosítjuk vagy eladományozzuk. Továbbfejlesztettük ruhajavító szolgáltatásunkat, és olyan új üzleti modellek bevezetésén dolgozunk, mint a ruhabérlés és az újraértékesítés. Mindebben segítségünkre van, hogy a Nanushka termékei kiváló minőségű és időtálló darabok, amelyekkel hosszútávon tudnak tervezni a vásárlók. Emellett a gyártási hulladék minimalizálása és az újrahasznosítás is a terveink között szerepel.

A textil- és ruhaiparnak felróható másik fontos tétel, hogy valójában nem is csak a saját szektorukban, hanem több területen hosszú, egyáltalán nem fenntartható beszállítói láncot alakítanak ki a gyártók (beszerzés, gyártás, csomagolás, szállítás).

Említetted, hogy a Nanushka is szigorú beszállítói feltételekkel dolgozik, és a márka minden tevékenységében a fenntarthatóságra törekedtek. Ez pontosan mit jelent, mitől lesz fenntartható egy ilyen folyamat?

A társadalmi felelősségvállalás során az etikus termelés és az ellátási lánc átláthatóságára fókuszálunk. Hosszú út vezet a nyersanyagok megtermelésétől a ruhák összevarrásáig. Ezért számunkra fontos, hogy a munkafolyamatok transzparensek legyenek, és az összes ellátási láncunkhoz kapcsolódó beszállítóval tisztában legyünk. Büszkék vagyunk arra, hogy termékeink több mint 60 százaléka Magyarországon készül, és arra törekszünk, hogy évente legalább egyszer az összes gyártónkhoz ellátogassunk.

A társadalmi pillér emellett magában foglalja a helyi civil szervezetekkel való együttműködést, a munkatársaink jóllétét és olyan rászoruló közösségek támogatását is, amelyek számára esélyt és munkalehetőséget teremthetünk azáltal, hogy bevonjuk őket az ellátási láncunkba. Ilyen kezdeményezésünk például a Noha stúdióval közös szervezésű terényi alkotótelep, ahol visszatérően együttműködünk a helyi nőközösség tagjaival, akik kerámiakiegészítőket és makraméelemeket készítenek a kollekciók számára.

És mi a helyzet a környezeti szennyezéssel, a végtelen vízfelhasználással és az etikátlan alapanyag-előállítással?

A környezeti kérdések tekintetében nagy hangsúlyt fektetünk a felelős anyagbeszerzésre. Folyamatosan dolgozunk progresszívebb innovációkon, mint például megújuló, növényi alapú bőr vagy töltőanyag fejlesztésén, illetve regeneratív mezőgazdaságból származó pamut és gyapjú beszerzésén. Ezek a fejlesztések holisztikusabb szemlélettel biztosítják az előállítást, és nemcsak „kevesebb rosszat” okoznak, hanem az ökoszisztéma egészségesebbé válását is támogatják.

Csatlakoztunk a United Nations divatipari klímacélkitűzéseihez. Vállaltuk, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkentjük kibocsátásunkat, 2050-re pedig nettó karbonsemleges vállalat leszünk. Emellett rendszeresen csatlakozunk rendhagyónak számító kezdeményezésekhez is. Tavaly például részt vettünk 4800 tölgyfa elültetésében, amellyel a 2019-es repülőútjaink károsanyag-kibocsátását igyekeztünk kompenzálni. A legfontosabb hosszútávú célkitűzésünk az, hogy 2025-re 100 százalékban fenntartható forrásból származó anyagokat szerezzünk be.

Emellett mind a Nanushka, mind a Vanguards csoport részéről kiemelt törekvés az ESG-rating elérése, amiben jelentős szakmai támogatást kapunk az EXIM Exportösztönző Magántőkealap kezelőjétől, a GB & Partners-től. Az ESG-szemlélet az elmúlt évek egyik meghatározó befektetési trendje. A pontszám környezeti, társadalmi és vállalatvezetési szempontok szerint értékel, és komoly versenyelőnyt jelenthet a divatmárkák számára is.

Mit üzentek azoknak a vásárlóknak, akik szakítanának a fast fashion diktálta trendekkel? Hogyan induljanak el a fenntartható ruházkodás felé? 

Először is mindenképpen fontos az információgyűjtés. Ez szerencsére a fenntarthatóság népszerűségének növekedésével egyszerűbbé vált az elmúlt években. Vásárlás előtt érdemes utánaolvasni a megvásárolni kívánt márkának a következő kérdések mentén: milyen anyaggal dolgozik, ezt honnan szerzi be, hol és milyen körülmények között állítják elő? Fontos, hogy milyen közlekedési eszközökkel történik a szállítás, és mit tesz a cég a környezetért. Alapvetően érdemes kevesebb ruhát vásárolni, és hosszabb távú befektetésként tekinteni a darabokra, vagy – mi is dolgozunk ennek bevezetésén – inkább bérelni egy-egy ruhát, ha csak alkalmi viseletről van szó. Ha az alacsonyabb árszínvonal a cél, akkor használt ruhát érdemes venni. Erre már számos luxus viszonteladó szakosodott, az amerikai TheRealReal platformnak például mi is partnerei vagyunk. Azokat a darabokat pedig, amelyekre már nincs szükség, kidobásuk helyett tovább lehet értékesíteni vagy rászorulóknak adományozni. A legfenntarthatóbb dolog, amit a ruhatárunkkal tehetünk, ha minél tovább hordjuk a darabjainkat.

Ha szeretnétek még többet megtudni a Nanushka tevékenységéről, kattintsatok a legutóbbi fenntarthatósági riportjukra, és olvassátok el részleteiben, mit és hogyan tesz a vállalat azért, hogy nemzetközileg is elismert, fenntartható, etikus divatmárkaként ismerjék.

Kiemelt kép: Magyar Divat & Design Ügynökség, Budapest Central European Fashion Week