Európa és hazánk strandjai: kiváló a vízminőség

Bátran vessük bele magunkat a nyaralásba, mert akár külföldön, valamelyik tengerparton, akár itthon tervezünk strandolást, kiváló minőségű víz fogad minket. Európa természetes vizű fürdőhelyei nagyon jól szerepeltek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség vizsgálata során, amely alapján interaktív térkép is készült, melyet bárki kedvére böngészhet.

Több mint 22 000 bevizsgált strand

Már 40 éve vizsgálják az uniós fürdőhelyek minőségét, és több mint egy évtizede folyamatosan megnyugtató minősítést kapnak a vizek. 2020-ban az összes uniós országban 22 276 fürdőhelyet ellenőriztek, valamint Albániát és Svájcot is bevonták a vizsgálatba.

Elsősorban a fekális baktériumokat szűrték, ide tartoznak az e.coli baktériumok is. Természetes vizekben való megjelenésükért a rossz szennyvízkezelés okolható. 1991 óta az EU erélyesen lép fel a kérdésben. Mára drasztikusan csökkent a természetes vizekbe jutó tisztítatlan szennyvíz mennyisége a kidolgozott irányelvnek köszönhetően. Az EU irányelve szigorúan előírja a tagállamoknak, hogy folyamatosan detektálni kell, melyek a népszerű fürdőhelyek, és májustól szeptemberig figyelni kell a mikrobiológiai szennyezettséget.

Továbbra is vannak azonban nehézségek, mivel a klímaváltozás okán az utóbbi években egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás, ami heves zivatarokat, áradásokat okoz. A hirtelen lehulló csapadék megterheli a szennyvízkezelő létesítményeket, és ilyenkor egy ideig tisztítatlanul áramlik a szennyvíz a folyókba. (Ilyen sajnos előfordul Szentendrén vagy Dél-Pesten a ráczkevei ágnál is.)

80%-ban kiválóak a strandok!

Az alapján, hogy mennyi veszélyes baktérium van a vízben, négy osztályba sorolható egy fürdőhelynek a minősége: lehet „kiváló”, „jó”, „tűrhető” vagy „kifogásolható”. Ha a „kifogásolható” kategóriába kerül egy strand, az adott ország hatóságának intézkednie kell. Bezárathatják a fürdőhelyet, figyelmeztethetik az üzemeltetőt, de mindenképpen meg kell szüntetni a problémát.

Ha egy fürdőhely 5 egymást követő évben is „kifogásolható” besorolást kap, akkor fel kell számolni a strandolási lehetőséget. Jó hír, hogy idén csak 45 ilyen strand volt, amelyek közül 34 Olaszországban található, Magyarországon azonban egy sem járt így.

Az utóbbi 30 évben jól teljesítenek a természetes vizek. Az elmúlt évek adatait elemezve elmondható, hogy a fürdőhelyek vizei 85%-ban „kiváló” minősítésűek. (2020-ban kicsivel gyengébben teljesítettek, ekkor „csak” 82,2%-uk kapta meg ezt a besorolást.) Elmondható azonban, hogy Európa fürdővizeinek 93%-a elérte a „tűrhető” minőséget.

Jó hír a horvát tengerpartra készülőknek, hogy Horvátország fürdőhelyei – Ausztria, Málta, Ciprus és Görögország vizeivel együtt – 95%-ban „kiváló” besorolást értek el.

2013 óta valamelyest csökkent a „kifogásolható” minősítésű fürdőhelyek száma. 2020-ban csupán 1,3% volt az arányuk, ez 296 strandot jelent. Sajnos Magyarországon is akadt 5 ilyen fürdőhely.

Az eredményekből az is látszik, hogy az elmúlt 30 évben jócskán nőtt a fürdőhelyek száma és minősége is. 2004-től kezdve minden évben több mint 20 000 helyet ellenőriznek, és 2020-ban például 199 új strandot azonosítottak. Míg 1991-ben csak 74%-ban volt „tűrhető” a vízminőség, addig mára 95%-ban az.

Nézzünk rá hazánk strandjaira!

Hazánkban összesen 264 bevizsgált természetes vizű strand található. Ezek közül 184 „kiváló”, 37 „jó”, 13 „megfelelő” és csak 5 „kifogásolható” minőségű. Tudni kell, hogy a vizsgálat igen alapos, még a szállodák magánstrandjai is benne vannak a gyűjtésben. (25 strandról nincs adat, mert a koronavírus-járvány miatt nem tudtak mintát venni, többnyire ezek kisebb kempingek vagy szállók strandjai.)

A rosszul teljesítő fürdők többnyire bányatavak. Ezek közül csupán egy, a tiszaszigeti bányató kapott egymás után több évben „kifogásolható” besorolást, így egyedül őt veszélyezteti a bezárás.

A városok újra otthont adnak a fürdőzőknek

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség is külön kiemelte, hogy egyre több nagyvárosban lehet természetes fürdőhelyeket kialakítani, mivel javul az áthaladó folyók állapota. Bár az urbanizáció és az ezzel együtt járó szennyvíznövekedés alapvetően nem kedvez a fürdőzésnek, mégis egyre több városban lehet természetes vizekben megmártózni. Mára már van néhány főváros is, ahol az ott élők élvezhetik a strandolást, ilyen például Budapest is. A Duna vizében még Bécsben is lehet fürdeni, valamint Berlinben a Spree folyóban, de Amszterdam és Koppenhága kikötőiben is alakítottak ki strandot.

A Balaton és az algásodás

Tavaink algásodása minden évben téma. A problémáról elsősorban nem a szennyvíz tehet. Az algásodás okozója a foszfor, amely a mezőgazdaság túltrágyázásával kerül a vizekbe. Ennek visszaszorításával egy ideje jóval kevesebb a foszfor a tavaink vizében, azonban ennek ellenére is számolnak be algásodásról a kutatók vagy a tavak mellett élők.

Ez természetes folyamat, azonban a mocsarasodás első lépcsőfoka. Mivel az algák elhasználják az oxigént, és toxinokat bocsátanak ki, sok élőlény pusztulását okozzák, ami fokozza a mikrobiológiai szennyezettséget. A Balaton és a többi tavunk jelenlegi algásodásáért az aljzatban természetesen felhalmozódott foszfor felel, de a mostanában jellemző hőhullámok és az alacsonyabb vízszint is támogatja az algák szaporodását.

Összegzésként elmondható, hogy sikeres az EU természetvédelmi törekvése a vizek javítását illetően, és szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy nyugodtan fürdőzhetünk számtalan természetes strandon. De továbbra is figyeljünk oda a környezetünkre, és tegyünk meg mindent azért, hogy vizeink ebben az aszályos időben is megmaradjanak!

Borító: Budapet Római part/ csodalatosmagyarorszag.hu