Az ünnepek közeledtével egyre többször találgatjuk, hogy vajon fehér lesz-e a karácsony. Sokak szerint havazás nélkül nem igazi ünnep a karácsony. Nézzük, mit is jelent pontosan a fehér karácsony, s az idén mire számíthatunk.

A fehér karácsony kifejezés arra az időjárási jelenségre utal, amikor hótakaró borítja a tájat karácsonykor, december 25-én és 26-án. Elsősorban az északi félgömb országaiban jellemző. Ez a jelenség elsősorban az Antarktiszon, illetve az új-zélandi Déli-Alpok és az Andok magasabb csúcsain fordulhat elő. Legtöbb esetben a fehér karácsony kifejezés mindössze annyit jelent, hogy karácsony napján bizonyos mennyiségű hó borítja a talajt. Néhány országban azonban ennél jóval szigorúbb szabályoknak kell megfelelnie az igazi fehér karácsonynak.

Az Amerikai Egyesült Államokban ez a kifejezés azt jelenti, hogy karácsony reggelén 7 órakor legalább egy hüvelyk, azaz 2,5 centiméteres hó borítja a talajt.

Kanadában a hivatalos álláspont szerint legalább 2 cm hónak kell lennie karácsony napján ahhoz, hogy fehér karácsonyról beszélhessünk. Kanada legtöbb részén jó esélye van a fehér karácsonynak, kivéve a part menti régiókat, illetve Brit Columbia belső, déli fekvésű völgyeit, Dél-Albertát és Dél-Ontariót.

Az Egyesült Királyságban a fehér karácsony mindössze annyit jelent, hogy hó borítja karácsonykor a tájat, ám erre viszonylag ritkán kerül sor, mivel a lehulló hó a legtöbb esetben elolvad, mielőtt földet érne, vagy a talajon olvad el azonnal. Az Egyesült Királyságban havas karácsonyra legtöbb esélyük az Észak- és Északkelet-Skóciában, illetve a Skót-felföldön élőknek van, főleg Aberdeen és Aberdeenshire környékén.

Belgiumban hivatalosan akkor fehér a karácsony, ha karácsony napján legalább 1 centiméter hó borítja a talajt.

Fehér karácsony Dániában akkor van, ha az ország területének legalább 90 százalékát minimum fél centi hó borítja a karácsonyi időszak legalább egyik napján, ám ez a regionális különbségek miatt viszonylag ritkán fordul elő. Bár az egész országot borító hótakaró ritka jelenség karácsonykor, ettől még lehet fehér a karácsony egy-egy régióban.

Finnország nagy részén fehér lesz a karácsony. Lappföldön gyakorlatilag minden karácsony fehér. Észak-Pohjanmaa keleti felén, illetve a déli és a középső részeken is majdnem mindig ez érvényes, míg a Botteni-öbölhöz közeli területeken 10 esetből 8–9 alkalommal fehér az ünnep. Kainuu területén is mindig fehér a karácsony.

Fehér karácsonyról Svédországban a Svéd Meteorológiai Intézet meghatározása szerint akkor beszélünk, ha karácsony reggelén legalább 1 centiméteres hó borítja a talajt. Erre a skandináv ország majd egész területén jó esély van.

Az említett európai országokon kívül Európában még Norvégiában, Észtországban, Oroszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban van nagy esély fehér karácsonyra.

Magyarország

Hazánkban a hóesés kialakulását elősegíti, ha anticiklon alakul ki Nyugat-, illetve Északnyugat-Európa felett. Ennek hatására az enyhébb óceáni légtömegek nem érik el a Kárpát-medencét, ugyanakkor az óramutató járásának megfelelő irányban forgó anticiklon hideg, sarkvidéki eredetű levegőt szállít hazánk térségébe. Ha ez a hideg légtömeg találkozik a Földközi-tenger felől érkező nedves levegővel, akkor megfelelő hőmérsékleti körülmények között havazás alakul ki Magyarország területén, így lehet fehér a karácsonyunk.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján 1994 és 2014 közt mindössze az esetek negyedében fordult elő, hogy a Pestszentlőrincen lévő meteorológiai mérőállomáson összefüggő volt a hóréteg. Az ország hegyvidéki vagy magasabban fekvő területein nagyobb eséllyel fordulhat elő fehér karácsony. Budapesten átlagosan minden harmadik karácsonykor borítja hótakaró a várost legalább az ünnep egyik napján, ám olyan karácsonynak, amikor a három nap mindegyike havas, átlagosan ötévente örülhetünk.

Az elmúlt 100 évben mindössze 15 alkalommal fordult elő olyan karácsony, amikor az ünnep mindhárom napján legalább 5 centiméteres volt a hóréteg vastagsága. 10 centiméternél is több hó 1917-ben, 1927-ben, 1933-ban, 1963-ban, 1969-ben, 1970-ben és 1996-ban esett, míg 1935-ben 30 centiméteres hótakaró lepte el hazánk több pontját szentestén. 2002-ben fordult elő utoljára, hogy december 24-én este, országrésznyi területeket borított hótakaró.

Lesz-e idén fehér karácsony?

Az Időkép december 9-én közzétett térképe szerint még nem lehet biztosan megállapítani, hogy a karácsony fehér lesz-e, azonban az ország öt nagyjából elkülöníthető sávjában különböző mértékű az esély a fehér karácsonyra. Az ország középső és déli-délkeleti részein jórészt 5–20 százalék az esély, míg a Nyugat-Dunántúltól, illetve a Közép-Dunántúltól induló, Hajdú-Biharig nyúló keskeny sávban 20–30 százalék a valószínűsége annak, hogy fehér karácsonyunk lesz.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-bejegyzése szerint – a jelenlegi legfrissebb (2023.12.13. 00 UTC-s) ECMWF valószínűségi előrejelzések alapján – csekély az esély fehér karácsonyra. Az előrejelzések tanúsága szerint az északi megyékben előfordulhat némi havazás, de 2,5 centimétert meghaladó hótakaró aligha. Az ország többi részén 0 és 15 százalék közötti értékek szerepelnek, így a jelenlegi forgatókönyvek alapján kevés az esély fehér karácsonyra.

Kapcsolódó bejegyzések

Érdekes időjárási kettősséget tapasztal a világ

Amerika markáns téli időjárási viszonyok között ünnepelte a karácsonyt, amíg Európában sorra dőltek a melegrekordok.

Népi hiedelmek a karácsonyi időjárásról

A magyar parasztság természetismerete leginkább az időjárás pontos és részletes megfigyelésén alapult. Ez a pásztorkodó népesség életformájából is adódott. Az időjóslás tudománya gyakran szentenciákban nyilvánult meg, amelyek szájhagyomány útján terjedtek. Ezek szoros kölcsönhatásban álltak a kalendáriumokkal, amelyek lapjairól kerültek vissza a nép mindennapijaiba. Néhány jóslás a mai napig fennmaradt, különösen a téli, naptári ünnepekhez kapcsolódóan. A fehér karácsonnyal kapcsolatban a következő népi hiedelmeket ismerjük:

Szeptember 29. – „Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet ígér. Ha Szent Mihály napján itt van még a fecske, karácsonyig legelhet a kecske.”

Október 21. – „Ha Orsolya napján szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.” A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogy ha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad. Szlavóniában Orsolya-napkor takarították be a káposztát. Orsolya időjárása a téli időjárás jelzője. Amilyen idő van ilyenkor, olyan lesz a tél. A Somló-vidéken Orsolya-nap volt a szüretkezdés hagyományos ideje.

November 11. – „Márton napján ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

November 19. – Erzsébet-nap: „Ha ezen a napon havazik, a karácsony is igen szép, hóval borított lesz.”

November 25. – „Ha Katalin kopog, karácsony tocsog.” Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor szokás volt vízbe tenni gyümölcságat, s ha ez karácsonyra kizöldült, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt. Az ágat ilyenkor Katalin-ágnak nevezték. A jóslások fő ideje a lányok számára az András-nap volt. A legények is ekkor tudakozódhattak jövendőbelijük felől. Például úgy, hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá abban reménykedve, hogy megálmodják, ki lesz a feleségük. Sárosfán, Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

Hamis nosztalgia

„Bezzeg a mi gyerekkorunkban mindig fehér volt. Nem ilyen karácsonyok voltak ám, mint mostanában” – hangzik el egyre többször az idősebb generáció szállóigéje. Az utóbbi fél évszázad tapasztalatai, amikor is a telek általánosan enyhébbé váltak, napjainkban azt bizonyítják, hogy a mostani fiatal generáció már nem élhet meg olyan hideg teleket és havas karácsonyokat, mint az idősebbek. Tény, hogy a téli hónapok 1901-ig visszanyúló hosszú idősora alapján a téli átlaghőmérséklet országos átlaga emelkedik.

Árnyaltabbá válik viszont a kép, ha a hőmérséklet-változás mértékét minden téli hónapban megvizsgáljuk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanulmánya szerint 1901 és 2020 között decemberben nincs egyértelmű hőmérséklet-változás 90 százalékos megbízhatósági szinten, az évszak szignifikáns melegedése kizárólag a januárban és februárban megfigyelt változásoknak köszönhető. A téli hőmérsékleti idősoron látható, hogy az évszakos középhőmérséklet évről évre nagyon változékony, szinte minden évtizedben volt igen enyhe és fogcsikorgató hideg tél is. A leghidegebb téli időszakot 1901 óta 1939/1940-ben, míg a legenyhébbet 2006/2007-ben tapasztalták.

Karácsony idején a hőmérséklet igen nagy változékonyságot mutat hazánkban. Az országos középérték az elmúlt 120 évben -10 és +8 °Celsius-fok között alakult. Havazás legtöbbször az ünnepek alatt az 1960-as években volt (10–15 nap), ahogy a legtöbb hótakarós nap is ebben az évtizedben fordult elő. A havazások gyakoriságában is megfigyelhető egy kisebb maximum az 1990-es években. A legkevesebb karácsonyi havazást a 2010-es években mérték, de nem volt gyakori a hóesés az 1970-es és az 1950-es években sem.

Összességében elmondható, hogy hazánkban a fehér karácsony nem tekinthető gyakorinak. Még a havasabb 1960-as években is az ünnep napjain összefüggő hóréteg általában kevesebb mint 50 százalékban fordult elő. Fehér karácsony sík vidéken mintegy 4–6 évente adódik. A legkevesebb havas ünnepet a 2010-es és az 1970-es években észleltük.

Kapcsolódó bejegyzések

Évről évre egyre kevesebb hó esik Magyarországon

Kiderült, nemcsak a hóeséses napok száma és a hó mennyisége csökken folyamatosan hazánkban.

Magyarországon tehát korántsem jellemző a hótakarós karácsonyok emléke, legalábbis az elmúlt évtizedekből nem. A klímaváltozással kapcsolatos előrejelzések szerint pedig a fehér karácsonyok aránya még tovább csökkenhet a jövőben. Az idei Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is számos előadás és kerekasztal-beszélgetés szólt a hazánkat érintő szélsőséges és változékony időjárásról. Az itthoni telek egyre inkább a tőlünk délre fekvő mediterrán területekéihez hasonlítanak. Havat egyre ritkábban, javarészt a középhegységeink magasabban fekvő területein láthatunk, vagy a Kárpát-medence magas hegységeiben.

Karácsony azonban mindig lesz, s ha nem is fehér, hó nélkül is maradandó élményt nyújthat. Az ünnepet ugyanis elsősorban nem a hó, hanem a szeretet teszi különlegessé.