A Business-IT konferencia programjában az informatikai és az üzleti témák mellett kiemelt szerepet kapott a digitalizációval kapcsolatos fenntarthatóság. A lehetséges megoldásokra Áder János, egykori köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint az IBM szakembere hívták fel a figyelmet.
November 6-án, hétfőn Business-IT konferenciát tartottak Budapesten, a Magyar Zene Házában. Az eseményen a hazai informatikai és telekommunikációs szektor képviselői vettek részt mind az üzleti döntéshozók, mind pedig az állami intézmények képviseletében, több mint 350 szakértővel és 30 előadóval. Szó volt többek között a mesterséges intelligencia térnyeréséről, a digitalizációról a mindennapokban, ennek kapcsán pedig a fenntarthatósággal összefüggő témák is helyet kaptak a programban.
Hasznosítsuk újra a nagymértékű e-hulladékot!
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Digitalizáció a fenntartható fejlődés szolgálatában címmel tartott előadást, melyben kiemelte, hogy javítani kell az informatikai és a telekommunikációs ágazat energiahatékonyságát, vagyis csökkenteni szükséges a vízfelhasználást, és növelni az e-hulladék újrahasznosításának mértékét.
A korábbi köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet a Siemens kutatása alapján, hogy pár éve a nagyvállalatok elsődleges célkitűzései és szempontjai között még nem szerepelt a fenntarthatóság, mára viszont elengedhetetlenné vált, hogy a digitalizáció szükségessége mellett az óriási energiaigényére is kitüntetett figyelmet fordítsunk. Ennek fényében véleménye szerint nemcsak a vállalatoknak, de a magánembereknek is ideje felhagyni az elektronikai szemét eldobásával. Helyette a benne rejlő újrahasznosítási lehetőségekre kellene összpontosítanunk a jövőben, hiszen egy használaton kívüli mobiltelefon valódi aranybánya lehet az áthelyezhető alkatrészei révén.
A befekető- és a vásárlóerőnek egyre zöldebb a szemlélete
Ugyancsak a fenntarthatósággal foglalkozott előadásában Peskó Zoltán, az IBM munkatársa. Peskó előadása elején hangsúlyozta, hogy nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem idővel a kis- és középvállalkozásoknak is szem előtt kell tartaniuk a károsanyag-kibocsátásuk csökkentését, a fenntarthatóság ugyanis üzleti szempontból égető kérdés lett.
Aki a jövőben is számítani szeretne támogatásokra, zöldstratégiára vált, hiszen a nagy befektetők számára egyre fontosabbak a környezettudatos hitelezések. Nem elhanyagolható a zölden gondolkodó vásárlóerő sem a piacon, Peskó szerint ugyanis ma már a nyugat-európai fogyasztók 80%-ának számít, hogy a megvásárolt termékkel összefüggésben mekkora méretű környezetszennyezés történt. A Z-generáció munkavállalóinak körében pedig a környezettudatosságra törekvő munkahelyek a szimpatikusak, így aki nem akar a jövőben elesni a munkaerő-utánpótlástól, alkalmazkodik.
A fenntartható vállalatokért az IBM szoftverével
A fenntarthatóságra való törekvés azonban nem teljesen fakultatív. Peskó rámutatott, hogy idén augusztusban az Európai Parlament fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételi kötelezettséget írt elő a vállalatok számára.
Ennek az éves jelentésnek az elkészítésében viszont komoly segítséget nyújthat egy, az IBM által felvásárolt és továbbfejlesztett szoftver, mely nemcsak az adatok egyszerűbb és gördülékenyebb feldolgozását szolgálja, hanem a vállalat karbonlábnyomának csökkentéséért is felel. Nyomon követhető rajta, mennyire volt környezetszennyező egy adott termék legyártása, tárolása, szállítása vagy akár leselejtezése, és az is eldönthető a szoftveren vezetett kimutatások alapján, hogy a zöldebb célok jegyében érdemes-e felújítani egy-egy vállalati épületet, vagy jobb döntés mielőbb megszabadulni tőle az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében.
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Kiemelt kép: Canva