Június közepétől késő őszig nyílik ez a növény, és bár máshol direkt termesztik, mi itthon gyomnövényként irtjuk.
Virágzata piramis alakú, gomolyos fürtvirágzat. Apró virágai zöldek, szirom nélküliek és a levelekhez hasonlóan fehéren lisztporosak, porzót és bibét egyaránt tartalmaznak: ez a fehér libatop.
Kapcsolódó bejegyzések
Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
A porcsin megtalálható a kertekben, ráadásul ez a növény tartalmazza a legtöbb omega-3 zsírsavat.
Magyarországon mintegy 120–130 értékes és gyűjthető növényfaj található, ezek közül 70–80 fajt rendszeresen szednek is. A gyűjtés ugyan az elmúlt évtizedekben visszaszorult, a termelési költségek növekedésével bizonyos fajok esetében – ilyen a csalán és a kamilla – újra nő a jelentősége. Bár a fehér libatopot itthon nem sorolják a szóban forgó kategóriába, Kanadában például a mezőgazdasági növénytermesztés ismert haszonnövénye.
Őshazája a Himalája vidéke, ahol még ma is több helyen termesztik. Fiatal hajtásait, leveleit a spenóthoz hasonlóan főzelékként fogyasztják, bár nagyobb mennyiségben hashajtó hatása miatt káros is lehet.
Az Egyesült Államokban, Kanadában termesztik, és takarmányként használják a juhok, sertések etetésére. Indiában magját megőrölve kását készítenek belőle.
Igazi csodanövény
A libatop a kertekben és a nem művelt területeken való tömeges előfordulása, valamint magas kalcium-, fehérje- és vastartalma miatt fontos „vadon termő zöldségnövénynek” számít. Saláta, leves és ivólé készítésére egyaránt felhasználható.
Idegbántalmak, menstruációs zavarok, máj-, vese és hólyagbántalmak, valamint hasmenés kezelésére is alkalmas. Teája erősítő, étvágyjavító és vizelethajtó hatású. Az interneten körülbelül 500 forintért vehetünk fehérlibatop-magot, de mi magunk is összegyűjthetjük jártunkban-keltünkben.
Így készíthetünk belőle finom és laktató ebédet
Ha a háziasszonyok által ismert spenót elkészítési idejét vesszük alapul, akkor elmondhatjuk, hogy a libatopot kissé hosszabb ideig kell főzni, viszont elmaradhat az előzetes leforrázása. Íze is a spenótéhoz hasonlít. A magvakat megőrölve a pohánkalisztre emlékeztető anyagot kapunk, amelyet hozzá hasonlóan készítünk el. Tavasszal az egész növény, később csak a hajtáscsúcsok ehetők. A magvakat az első fagyok beköszönte után a már elszáradt hajtásokról gyűjthetjük.
Libatopleves
Fél kg libatopot, hozzá pedig a mályva, a tyúkhúr, a mezei sóska, az útifű, a bakszakáll és a laboda leveleit durvára vágjuk – ezek helyett használhatunk spenótot és sóskát is –, összesen 5–10 dkg-ot, majd fél óráig kevés vízben főzzük. Ezután leszűrjük és szitán áttörjük. Világos rántást készítünk, melyet főzővízzel felöntünk, és hozzáadjuk a pépet. Felforraljuk, fűszerezzük ízlés szerint sóval, fehér borssal, majd levesszük a tűzről. Tálalás előtt tojássárgáját is keverhetünk a levesbe, vagy grízgaluskával is kínálhatjuk.
Libatopfőzelék
A libatop és a többi zöldnövény (mezei sóska, bakszakáll, útifű vagy helyettük spenót, sóska) leveleit megmossuk, sós vízben 30 percig főzzük, majd leszűrjük, és apróra vágjuk. Hagymát dinsztelünk, lisztet szórunk rá, és aranysárgára pirítjuk. A növényeket a főzővízzel felöntjük, fűszerezzük sóval, fehér borssal, és 5 percig lassú tűzön felfőzzük. Tálalás előtt tejföllel dúsítjuk.
Kapcsolódó bejegyzések
Gyomnövény is lehet gyógynövény, sőt jól is lakhatunk vele! – Podcast
A Greens of Daisy nevű csatorna alapítója volt adásunk vendége, akivel ehető vadnövényekről, gyomnak gondolt gyógynövényekről beszélgettünk.
Libatopgaluska
50 dkg nyersen megdarált libatoplevelet és 20 g lisztet 30 g vajban megpárolunk. Két zsömlét 5 dl tejbe áztatunk, áttörünk, 50 g vajon kicsit megpirítunk, megsózunk, megborsozunk és összekeverünk a libatoppal. Evőkanállal galuskákat szaggatunk belőle, melyeket sós vízben megfőzünk. Forró vajban megforgatjuk, reszelt sajttal és vajon pirított morzsával meghintve tálaljuk.
A balkáni konyhában több országban is ismert a rétestésztába változatos formában csomagolva töltött túró és levélzöldségek keveréke. A bolgár „banitzá”-ba például hagyományosan szezonális vad levélzöldségeket – csalánt, sóskát, libatopot, labodát – töltenek. A „gyomnövények” nagyobb leveleibe pedig húst is tesznek, a nálunk leggyakrabban használt káposztán és szőlőlevélen kívül a vadnövények közül a martilapu levelét leginkább az erdélyi konyha használta erre a célra, valamint kedvelt volt még a lósóska is.
Forrás: Hello Vidék
Kiemelt kép: Canva
