Friss spenót nyáron is? – Ültess új-zélandi spenótot!

Friss spenót nyáron is? – Ültess új-zélandi spenótot!
Friss spenót nyáron is? – Ültess új-zélandi spenótot!

Jó hír a spenót szerelmeseinek, akik már bizonyára megtapasztalhatták, hogy a nyári időszakban szinte lehetetlen hozzájutni friss parajlevélhez (a mirelit verzió meg hát közel sem nyújtja ugyanazt az élményt): létezik egy ízében hasonlatos növény, amellyel túlélhetjük ezt az időszakot! Ez pedig nem más, mint az új-zélandi spenót, amely a hagyományos parajjal szemben egész nyáron át termeszthető, fogyasztható, és tökéletes helyettesítője lehet a konyhánkban. Kiskerti nevelése pedig annyira egyszerű, hogy bátran hozzáfoghat bárki már most, ráadásul ha ez a spenót egyszer megveti a lábát a kertünkben, jó eséllyel hosszú távra bútorozik be hozzánk!

Kavicsnövényekkel rokonságban

Az új-zélandi spenót, ahogyan a neve is mutatja, igen távoli rokona a mi klasszikus parajunknak. Ez a kristályvirágfélék családjába tartozó, pozsgás tengerparti növény valójában közelebbi kapcsolatban áll olyan kedvelt sziklakerti évelőkkel, mint a délvirágok és a kavicsnövények. Új-Zéland homokos partjairól származik, Ausztráliában és Dél-Amerikában is elterjedt tengerparti növény, étkezési céllal azonban már a világ számos pontján termesztik. A maori törzs tradicionális eledele, amelyet állítólag Cook kapitány hozott be Európába az 1770-es években.

Az új-zélandi spenót terebélyes növénnyé cseperedik, talajtakarónak is jó választás.
Kép: MÁS Kert

Nemcsak ízletes, hanem magas tápanyagtartalma miatt táplálékkiegészítőként is forgalmazzák: vitaminokban (A, C, E, B2, B3) és ásványi anyagokban gazdag, a spenóttól eltérően oxálsavat viszont nem tartalmaz. Mindemellett a konyhában tökéletes helyettesítője lehet a spenótnak, a mi klímánkon is minden gond nélkül termeszthető, és egész nyáron át, de még késő ősszel is frissen szedhető, fogyasztható.

Új-zélandi spenót a kertben

Nem hiába ajánlják minden konyhakertbe ezt a könnyen termeszthető levelest. Szívós, mint úgy általában a pozsgások, nem igényel sok törődést, cserébe folyamatosan hozza az újabb és újabb ízletes hajtásokat, főképp, ha leveleit rendszeresen csipegetjük. Talaj tekintetében különösebben nem igényes, magas sótartalmú földben is megél, kártevők és kórokozók sem környékezik. Akár cserépben is nevelhető: a kb. 50 centi magas, terebélyes növény dekoratívan mutat a teraszon, erkélyen is.

Apró sárga virágaiból borsószem méretű magokat nevel, amelyből jó eséllyel jövőre is kihajt.
Kép: MÁS Kert

Szubtrópusi klímához szokott pozsgás leveleiben képes vizet raktározni, így kevesebb öntözéssel is beéri a nyári termesztésű mediterrán zöldségnövényeinkhez képest, mint az uborka vagy a padlizsán. A meleget pedig nemcsak kedveli, de igényli is: számára az ideális hőmérséklet 25 és 30 °C között van, de a tartós forróságot is könnyedén veszi. Különösen sok teendőnk tényleg nincs vele a kertben, csak hogy folyamatosan szüreteljük és fogyasszuk a friss leveleket.

Az „évelő” egynyári

Az új-zélandi spenóton viszonylag korán megjelennek apró virágai, amelyekből borsószem méretű magok fejlődnek, de ez szerencsére fogyaszthatóságát nem rontja, levélképződése ezt követően sem lassul. Ha magot szeretnénk fogni a növényről, ezt az első fagyokig megtehetjük. Ám az új-zélandi spenót hajlamos arra, hogy az elpotyogtatott magjaiból évről évre újra kihajtson! Ezért elég csak az ágyásba morzsolni pár szemet (vagy csak hagyni, hogy a növény magától elszórja magjait), majd következő év májusában jó eséllyel felfedezhetjük régi helyén az új-zélandi spenótcsemetéket.

Május elején érdemes figyelni az ágyásokat: ekkor jelennek meg az új-zélandi spenót csemetéi.
Kép: MÁS Kert

Így vesd el a nyári spenótod!

Az új-zélandi spenót magvetése májusban esedékes, ám akár még júniusban is elszórhatjuk a magokat, a jó időnek hála gyorsabban csírázik, és erőteljes növekedésbe kezd. Olyan kora tavaszi zöldségfélék után is vethetjük, amelyek május végéig, június elejéig kikerülnek az ágyásokból, mint például a retek, a borsó, a saláta vagy a spenót. Magjait 3–5 centi mélyre vessük, és mivel a növény igen terebélyes, egy négyzetméterre elég 4–6 tövet terveznünk. Alaposan öntözzük a következő napokban, amíg meg nem jelennek a csíranövények, és tartós kánikulában később se feledkezzünk meg a locsolásról! Bár bírja a szárazságot, az öntözést sok friss hajtással hálálja meg. Akár állandó helyet is kereshetünk számára a kert egy napos, félárnyékos részén, ha pedig a következő évben sok kis csemete jelenik meg, nyugodtan ültessük szét őket, vagy ajándékozzuk tovább a palántákat, hogy másnál is megtelepedhessen ez a remek leveles.

Ha folyamatosan szedjük a leveleit, ezzel ösztönözzük az új hajtások nevelésére.
Kép: MÁS Kert

Spenótfőzelék egész évben

Na, és hogy miért kell lemondanunk a klasszikus spenótról nyáron? A paraj olyan hosszúnappalos, egynyári növényünk, amely a napsütéses órák számának emelkedésével már csak az utódok kinevelésére koncentrál: május végére, június elejére magszárba szökken, és nem nevel több húsos levelet. A nyári időszakot leszámítva viszont az év nagy részében termeszthető: július végén, augusztusban újra elvethetjük őszi fogyasztásra, szeptemberi-októberi vetéssel átteleltethető, novemberben és decemberben vethető tél alá, és persze kora tavaszi veteményként is az ágyásba kerülhet.

A klasszikus spenót nyár elejére magszárba szökken, nem nevel több húsos levelet.
Kép: MÁS Kert

Épp csak a nyarat kell valahogy kibekkelnünk, ezért is nagyszerű, hogy ez az új-zélandi spenót termesztéséhez épp tökéletes időszak! Háromszög alakú, húsos leveleit hasonló módon használhatjuk fel konyhánkban, akár főzve, akár nyersen. Az íze kevésbé markáns, inkább a zsenge spenótlevéléhez hasonlatos, így azok is megkedvelhetik, akik egyébként nem rajonganak a klasszikus, kesernyés ízvilágú spenótért. Azoknak pedig, akik egyenesen odáig vannak Popeye kedvenc csemegéjéért, melegen ajánlott közelebbi ismeretséget kötni az új-zélandi spenóttal.

Kiemelt kép: MÁS Kert

search icon