A klímaváltozás elleni küzdelem egyik konkrét célja az emberi tevékenységből eredő és az éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentése. E kibocsátások legnagyobb forrása a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, amely növeli az ózon, a finom részecskék (PM2,5*) és más, közegészségügyi kockázatot jelentő légszennyező anyagok légköri koncentrációját.
Csakhogy egy dolog az üvegházhatás, és egy másik az egészégre való ártalmasság, vagyis az éghajlati hatás és a levegőminőség kérdése. Ha mindkét szempontból vizsgálni kívánjuk a levegő összetételét, akkor erre a jelenleg légköri kémiai-klímamodellek nagy felbontású eredményeket tudnak ugyan produkálni, de a futtatásuk drága és időigényes. Más integrált értékelési modellek jóval kevesebb idő és pénz ráfordításával tudnak eredményeket produkálni, de nem elég pontosak ahhoz, hogy a levegőminőség egészségügyi hatásainak pontos értékelését kisebb területekre fókuszálva végezzék.
E hátrányok kiküszöbölésére az MIT (Massachusetts Institute of Technology) és a Kaliforniai Egyetem (University of California at Davis) kutatócsoportja egy olyan eszközt fejlesztett ki, amely a világ több mint 1500 pontján képes elég pontos levegőminőségi vizsgálatokat végezni ahhoz, hogy lokálisan is érdemi és konkrét intézkedések alapjául szolgáljanak.
Az ebben a tanulmányban leírt modellezési megközelítés végső soron lehetővé teheti a döntéshozók számára, hogy felmérjék az éghajlati és levegőminőségi politikák többféle kombinációjának hatékonyságát a légszennyezés egészségügyi hatásainak csökkentésében, és hogy hatékonyabb politikákat tervezzenek – mondta Sebastian Eastham, a tanulmány vezető szerzője, az MIT Joint Program on the Science and Policy of Global Change vezető kutatója. Arra is felhasználható, hogy meghatározzuk, hogy egy adott szakpolitikai kombináció megfelelő egészségügyi eredményeket eredményezne-e egy adott földrajzi területen.
Kapcsolódó bejegyzések
A légszennyezéssel kapcsolatos szemléletformáló program indult
A légszennyezéssel kapcsolatban új szemléletformáló program indult az általános iskolások számára.
A szakpolitikai értékelő eszközük hatékonyságának és pontosságának demonstrálására a kutatók kimutatták, hogy az eszköz által másodpercek alatt megállapított eredmények összhangban voltak a részletes kémiai/klímamodellekből származó, napokig vagy akár hónapokig tartó vizsgálatok részletes területspecifikus eredményeivel. Miközben tovább finomítják és fejlesztik megközelítéseiket, most azon dolgoznak, hogy az új eszközt a politikai döntéshozók által közvetlenül használható integrált értékelési modellekbe ágyazzák.
Az új módszer lehetővé teszi, hogy gyorsabb és pontosabb eszközöket hozzunk létre, amelyekkel hiteles, releváns információkat szolgáltathatunk a felhasználók, a döntéshozók szélesebb körének
– mondta Noelle Selin, az MIT Adat, Rendszerek és Társadalom Intézetének és a Föld-, Légkör- és Bolygótudományok Tanszékének professzora, a tanulmány vezető szerzője.
(Forrás: MIT)
*A PM2,5 kifejezés a levegőben lévő apró részecskékre vagy cseppekre utal, amelyek nagysága legfeljebb két és fél mikron. A mikron a milliméter ezredrésze.
