Egy belső környezetpolitikai jelentés szerint az EU-nak meg kellene fontolnia, hogy Brüsszelt tegye az Európai Parlament egyedüli székhelyévé, megtörve a Strasbourghoz fűződő történelmi kapcsolatait annak érdekében, hogy az Unió 2030-ra elérje a karbon-semlegességet.
Az Európai Unió működéséről szóló 1992. törvény szerint Az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourgban van, Brüsszel és Luxemburg pedig csupán „munkahely”, utóbbi ad otthont a parlament titkárságának.
A európai parlament évente 12 alkalommal három és fél napot ülésezik Strasbourgban: ez 2400 európai parlamenti képviselő, illetve asszisztens, sofőr és parlamenti alkalmazott utazását jelenti, és persze ezen kívül az újságírókat és lobbistákat is. Az európai parlamenti képviselők és munkatársaik egyébként Brüsszelben és választókerületeikben dolgoznak. Amennyiben csak egy helyre összpontosulna az EU működése, az hozzájárulna a 2030-ra kitűzött kibocsátás csökkentési célhoz is.
Ha Brüsszelbe költözne az EU összes intézménye az szerződésmódosítással és a francia kormánnyal való jelentős vitával járna, de a tanulmány szerzői szerint egyértelmű, hogy az EU-nak „racionalizálnia” kell működésést, annak ellenére, hogy az elzászi város fontos jelentőséggel bír a francia-német megbékélés szimbólumaként.
A jelentés szerzői szerint azonban 6-9 éven belül döntést kell hozni Strasbourg jövőjéről, amelynek csak kis számú állandó alkalmazottja van még a rendes időkben is. A COVID-19 járvány pedig pedig képet adott arról, hogy az Európai Parlament munka- és működési feltételeit hogyan lehet optimalizálni 2030-ban.
(Guardian)
