Június második hétfője a húsmentesség világnapja. Napjainkban sokat foglalkozunk a témával, egy tudatos, a klímaváltozás ellen tenni akaró ember számára ma már egyértelmű, hogy a hét néhány napján húsmentesen étkezzen. Miért is fontos ez? Mit történik, ha nem csökkentjük a húsfogyasztásunkat? Lássuk, hogyan léphetjük meg mindezt!

A húsmentes világnap fő apropója, hogy a Föld egész egyszerűen nem bírja el a jelenlegi mértékű húsfogyasztást: a készletek és az erőforrások teljes kizsigereléséhez vezet, ha a mindennapos húsfogyasztást választjuk. A kérdés nemcsak azért nehéz, mert „megszoktuk”, hogy mindennap húst eszünk, és a jóléti fogyasztói társadalom alappillére a húsfogyasztás, hanem azért is, mert a húst előállító ágazatok (az állattenyésztéstől kezdve egészen a húsfeldolgozásig) érthető módon nem szívesen propagálják a növényi táplálkozást. Mindemellett, ahogyan a nemrég megjelent Allan Savory-interjúnkban is elemeztük, az állatok és a legeltetés sok mindenre megoldást nyújthatna.

Kapcsolódó bejegyzések

Allan Savory: Csakis az állatokkal állíthatjuk meg a sivatagosodást

A holisztikus legeltetés atyjával, a világhírű zimbabwei farmerrel beszélgettünk a klímaváltozás és a sivatagosodás megállításának lehetséges útjairól.

Nem mindegy, milyen húsról beszélünk

A probléma tehát összetett. A modern állattartás nemcsak az állatok számára kedvezőtlen, hanem az erőforrásokat is csúcsra járatja. A Worldwatch Institute becslése alapján a Föld édesvízkészletének 70%-át kebelezi be a mezőgazdaság, melynek egyharmadáért az állattartás felel. Ráadásul a húsfogyasztás aránytalanul nagy mértékű tápanyagfogyasztást is jelent: 1 kg marhahús előállításához 12 kg-nyi gabonára van szükség. Itt elsősorban a nagyipari állattartásra gondolunk: az intenzív, üzemi körülmények között tartott, ketrecekbe, boxokba zsúfolt állatok körülményei számos etikai kérdést is felvetnek.

A Földön élő madarak 70%-a, az emlősöknek pedig 60%-a haszonállat. A mérleg tehát aránytalanul eltolódott az ember által tenyésztett állatok irányába, ami abszolút nem kedvez a biológiai sokféleségnek.

Kapcsolódó bejegyzések

Állati termékek jó forrásból – Egy regeneratív gazdaság, a Táncoskert

Bár keresni kell őket, szerencsére Magyarországon is vannak olyan gazdaságok, amelyek a táji adottságokhoz illeszkedő és ökológiai elveken alapuló élelemtermelést folytatnak. Az egyik ilyen gazdaság a Táncoskert.

Aztán vannak azok az állatok, amelyek regeneratív gazdaságokban, szabadföldön, mezőkön és legelőkön élnek. Hozzájárulnak a termőföld javításához, nem a tömegtermelést szolgálják, teljesen természetes körülmények között töltik mindennapjaikat, húsuk pedig több mint egészséges.

Habár a különbség szembeötlő, mégis a legtöbben a hipermarketek polcain megtalálható, fentebb említett körülmények között előállított húst választják. Tény és való, hogy nem várható el a társadalom szegényebb rétegeiben élőktől, hogy a kétségtelenül drágább, sokak számára megfizethetetlen szabadtartású állatok húsát válasszák. Szerencsére van megoldás.

Előtérben a növényi táplálkozás

Habár tudom, hogy méhkasba nyúlok a témával, és a mai napig borzasztóan megosztó a húsfogyasztás vs. növényi alapú táplálkozás kérdésköre, mégis fontosnak tartom, hogy kicsit levegyük a szemellenzőt, és próbáljunk meg tárgyilagosan tekinteni az élelmiszer-előállításra.

Kapcsolódó bejegyzések

Növényi alapú táplálkozás: 8+1 alapanyag, ami nem hiányozhat a konyhádból

A növényi alapú táplálkozás változatos, ha ismerjük azokat az alapanyagokat, amelyekkel egyszerű lehet a főzés.

Kezdhetjük az egészségügyi hatásokkal. Kezdetnek érdemes beiktatni egy-két hetes húsmentes próbahetet. Nehéznek tűnik? Az első pár napban biztosan az is lesz. De ez az időszak segít abban, hogy lásd, miként reagál a tested.

Számos népcsoport helyezi előtérbe a zöldségeket és a növényi alapú ételeket. Érdemes megnézni, mennyivel hosszabb ideig élnek a húsfogyasztó népeknél. Összetett szénhidrátok, rostok, fermentált zöldségek és növényi fehérjék. A hangsúly tehát a húsfogyasztás csökkentésén és a növényi alapú táplálkozás növelésén lenne. Miért tiltakoznak mégis olyan sokan?

A válasz egyszerű: egyrészt az emberek nem akarják, hogy megmondják nekik, mit egyenek, másrészt a hús fogyasztását a jóléthez kötik. Ezek a társadalmi szempontok azonban sokakban egyre kevésbé hagynak olyan mély nyomot, hogy kövessék is őket. Egyre többen tudatosan térnek át a vegetáriánus, a vegán vagy a flexiteriánus étkezésre.

Változtatnék! Hogyan tegyem?

Változtatni sosem könnyű, főleg akkor, ha évtizedes szokásokat szeretnénk felülírni. Remek döntés lehet heti 1 húsmentes nap beiktatása. Aztán pár hónap múlva ez már 2, majd 3 lesz, és az sem lehetetlen, hogy egy korábban húsimádó ember egyszer csak azon kapja magát, hogy gyakorlatilag vegánná vagy vegetáriánussá vált.

Hogyan lehetséges ez? Elsősorban nagyfokú nyitottságra van szükség a téma iránt, elfogadásra önmagunkkal szemben és egy jó adag kísérletezőkedvre. Utóbbi ugyanis olyan távlatokat nyithat meg a növényi alapú étrenddel kapcsolatban, amit kezdetben nem is hittünk volna.

Én magam a flexiteriánusok körét gyarapítom: heti kb. kétszer fogyasztok húst, és ha ezek egymás utáni napokra esnek, telítődök, szinte vágyom a húsmentes ételek után. Holott korábban én is masszív húsfogyasztó voltam.

Így kezdődik a zöldségszerelem

Álljon itt néhány gyakorlati tipp, amelyek segíthetnek elindulni ezen az úton a bolygó és a saját jólléted érdekében:

1. Ismerd meg a szervezeted igényét! A degeszre evés nemcsak egészségügyi szempontból rossz lépés, hanem gyakorlatilag élelmiszerpazarlás. Érdemes variálni az adagokkal: én például minden étkezéshez, még a pizzához is, eszem zöldséget. Ez nemcsak a tápanyag- és rostbevitelnek tesz jót, hanem egész egyszerűen hamarabb jól is lakom. Tűzz ki néhány napot, amikor variálsz az ételekkel, és figyeled a tested reakcióit! Egy hétvége „feláldozása” nem ördögtől való az egészséged és a szervezeted megismerése érdekében.
2. Egyél az igényeid szerint! Ha heti 2-szer, 3-szor sportolsz, vagy fizikai munkát végzel, teljesen mások az igényeid, mint egy ülőmunkát végző vagy nem sportoló emberéi. A megfelelő étrend segít mindenhol a maximumot nyújtani. Ugyanez igaz például az időszakos böjtre is. A férjem például zseniálisan érzi magát tőle, én gyakorlatilag elpusztulnék, ha így kellene táplálkoznom. Különbözünk, ezt tartsd szem előtt!
3. Ötletelj! Minden héten írok egy „mit eszünk a héten” listát. Időigényes? Lehet. Ellenben ezzel csökkentem az élelmiszer-pazarlást, mert éppen azt veszem meg, és csak annyit, amire és amennyire szükség van. Figyelembe tudom venni a kertben termő élelmiszereket, valamint az idényzöldségeket is. A menüírás ráadásul pénztárcakímélő is.
4. Tájékozódj! Kinek van erre ideje, kérdezhetnéd. Erre azt mondanám, hogy annak, akinek fontos az egészsége, neadjisten kicsit a bolygó sorsa is érdekli. Tájékozódáson pedig az alapanyag-ismeretet értem. Sosem tudhatod, hogy egy jó mángold, új-zélandi spenót, csicseriborsó vagy csicsóka lesz-e az új kedvenced. Ha inspirálódnál, szeretettel ajánlom Meatless Monday rovatunkat.
5. Egészséges testre vágysz, fogynál, karcsúsodnál, fittebb lennél? A rendszeres sport mellett az étkezés segíthet leginkább abban, hogy erős, egészséges legyen a tested. A jól megálmodott növényi alapú ételekkel, a kényelmes mértékű adagokkal ez több mint lehetséges. Nem mellesleg jót teszel a szívednek és az érrendszerednek, a bélrendszerednek, tehát a mikrobiomodnak is.

Félreértés ne essék, erőltetni semmit sem szabad. Ha úgy vágsz bele, hogy „muszáj” megtenned, hamar beletörhet a bicskád. De ha szívesen, tudatosan adsz magadnak (és a zöldségeknek) egy esélyt, sokkal jobban is elsülhet a dolog, mint hinnéd. Nehéz lemondani a megszokottról, de ha nem lemondásként, hanem új lehetőségként, izgalmas gasztroutazásként tekintesz rá, máris nagyobb kedved lesz belevágni.

Kizárólag az egészséges táplálkozás számít fenntarthatónak. Ideje végre gátat szabnunk a mértéktelen húsfogyasztásunknak, hiszen – ahogy egy korábbi, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expót bemutató cikkünkben is írtuk – „a jóléti társadalmaknak jelentősen meg kell(ene) változtatniuk a táplálkozási szokásaikat a növényi élelmiszerek javára.”

Kiemelt kép: canva