A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Mentes Munkacsoportja azon dolgozik, hogy segítséget nyújtson a gyorsan fejlődő ágazatban az innováció, a szabályozás és a szemléletformálás terén a vállalkozásoknak.
A gluténmentes élelmiszerek piaca az elmúlt években dinamikus fejlődésen ment keresztül Magyarországon és Európában egyaránt. A fejlődést részben az egészségügyi szükségletek – különösen a cöliákiával és egyéb gluténérzékenységgel élők számának növekedése –, részben a tudatosabb fogyasztói trendek hajtják. Az ágazati szereplők számára az a legfontosabb kérdés, hogy miként lehet a gluténmentes termékek minőségét javítani úgy, hogy azok ne csupán biztonságosak, hanem ízben, megjelenésben és tápértékben is versenyképes alternatívát kínáljanak a hagyományos élelmiszerekkel szemben.
A búza helyettesítése technológiai szempontból nem könnyű feladat, hiszen a glutén felelős a tészták rugalmasságáért és szerkezetéért. Ennek kiváltására szerencsére az alapanyagok széles palettája áll rendelkezésre: a rizs, a kukorica és a burgonya mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az úgynevezett pszeudogabonák, mint a hajdina, a quinoa, az amaránt, a teff vagy a köles.
Az innováció egyik legígéretesebb iránya a természetesebb technológiai megoldások felé mutat. Míg korábban a glutén hiányát a gyártók elsősorban különböző adalékanyagokkal, kötőanyagokkal és enzimekkel próbálták kompenzálni, addig ma egyre nagyobb figyelmet kap a gluténmentes kovászok alkalmazása. Ezek természetes fermentációval készülnek – tejsavbaktériumok és élesztők segítségével –, ráadásul nemcsak a tészta szerkezetét javítják, hanem jobb emészthetőséget és magasabb élvezeti értéket is biztosíthatnak a termékeknek.
Nő a fogyasztók igénye a funkcionális élelmiszerekre is. Egyre keresettebbek a rostban gazdag, magas fehérjetartalmú, probiotikumokkal dúsított termékek. A gluténmentes áruk piacán pedig megjelentek a kifejezetten gyermekek számára készülő élelmiszerek is.
(Nemzeti Agrárgazdasági Kamara)
Fotók: Canva