Habár alapvetően a „hasznos” fák pártján állok, ha a saját kertemről van szó, a japáncseresznye mind kulturális, mind díszítő funkciójában csodálatos teremtmény számomra. A tavasz egyik legszebb időszaka, amikor a japáncseresznye virágba borul, különösen Japánban.
Az egyik bakancslistás célom megnézni a cseresznyefa-virágzást Japánban. A japán díszcseresznye (Prunus serrulata) és a japáncseresznye ugyanaz a növény, és komoly kultúrája van a szigetországban, amit hanaminak neveznek. A szakura, azaz a cseresznyefavirág az életet, a jó egészséget és a boldogságot jelképezi.
A fa a tavasz jelképe, ugyanis tavasszal hozza gyönyörű, rózsaszín virágait, amelyek meddők, tehát a fa nem terem. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó díszfa megjelenésében és igényeit tekintve is a közönséges cseresznyéhez hasonlít. Koronája széles, akár 10 méteresre is megnő.
Fajtákban igen gazdag, a legtöbb Ázsiából származik. A növény Kelet- és Dél-Kínában, Japánban és Koreában őshonos, a virágok színe pedig a fehértől a sárgászöldön át a sötét rózsaszínig terjed, bár az alapszín a halvány rózsaszín. A fa lombja telt, és szélesre megnő.
Kép: canva
Kapcsolódó bejegyzések
Japán fűz – Mindent a csodálatos japán fákról sorozat I.
A japán fűz igazán különleges dísznövény, amely szépségével és alkalmazkodóképességével elvarázsolja a kertbarátokat.
Mi az a hanami, és mi köze a japáncseresznyéhez?
A hanami (花見, szó szerint „virágnézés”) hagyományokon alapuló japán ünnep. A japáncseresznye virágzása hullámokban történik, március végétől május elejéig, attól függően, hogy Japánnak éppen melyik részén járunk, és milyen az időjárás. A virágzás időszaka nagyon rövid: az első virágfakadás (kaika) és a teljes virágzás (mankai) között alig egy hét telik el.
Épp ezért a japánok kihasználják ezt az időszakot, és igazi tavaszünnepet ülnek: piknikeznek, gyönyörködnek a fákban, és élvezik a tavaszt. A hanami a cseresznyefa-virágzásnak fontos eseménye. Az elsődleges jelentése az, hogy az élet múlandó, hiszen a fák csak rövid ideig virágoznak.
Kép: canva
A virág, a szakura tehát életet és halált, szépséget és erőszakot is szimbolizál. A tavasz beköszöntével kinyílnak a virágok, így az életet jelképezik, ám hamar a földre hullanak. Gyönyörű szimbolika ez, amit a japánok nagy becsben tartanak. Festményeiken, filmjeikben és az irodalomban is jelentőségteljes szerepet kap a szakura.
A japáncseresznye virága ezenkívül történelmileg is jelentős, hiszen a szamurájoknak, a feudális Japán harcosainak rövid, ám gazdag életét jelképezi. A japán népi vallásokban a cseresznyefák gyakran a mezőgazdasági bőséget jelképezték. A japánok úgy hitték, hogy a cseresznyefák hegyi istenségek lakóhelyei, akik a rizsföldek isteneivé változtak. Ezért az emberek minden tavasszal elzarándokoltak a fákhoz. A hanami többféle tekintetben is a japáncseresznye-virágzás ünnepe: történelmileg, kulturálisan és spirituálisan is fontos esemény.
A legismertebb fajták
A japán díszcseresznyének számos fajtája ismert, és mindegyiknek megvan a maga hangulata, formája és virágzási sajátossága. Ismerd meg a legismertebb fajtákat!
1. Prunus serrulata ‘Kanzan’ (Kanzan japán díszcseresznye)
Szélesen kúp alakú, idővel terebélyes, középmagas fa (6–8 m), melynek virága teljesen telt, rózsaszín, és április végén nyílik. Lombja sötétebb, bronzos, majd zöld, ősszel pedig narancsos-vöröses színben pompázik. Az egyik legnépszerűbb japán díszcseresznye, mivel nagyon látványos. Mérete miatt kisebb kertekbe is ideális, parkokba szoliterként vagy előkertekbe is illik.
Kapcsolódó bejegyzések
Itt a metszés ideje, vagy mégsem? – Kosztka Ernő metszőmester segít nekünk
Sebkezeléssel és éles szerszámokkal dolgozva a metszett seb hamarabb fog gyógyulni a gyümölcsfán.
2. Prunus serrulata ‘Ukon’ (Ukon japán díszcseresznye)
Középmagas fa (5–7 m magas), szélesen elterülő koronával. Virága különlegesen telt, színe zöldesfehér, krémsárga. Április végén nyílik. Lombja kezdetben bronzos, nyáron zöld, ősszel sárgás. Eredeti, ritka színe miatt igen kedvelik, szoliterként, csoportosan, más színű fajták közé csodás megoldás (pl. a Kanzan mellett gyönyörű kontrasztot ad) .
Kép: canva
3. Oszlopos japán díszcseresznye (Amanogawa)
A szokásos díszcseresznyéktől eltérően karcsú, oszlopos, 4–6 m magas, 1–2 m széles fa. Virágai halvány rózsaszínek, illatosak, félig teltek. Április második felében gyönyörködhetsz bennük. A fa lombja bronzos, zöld, majd narancsszínűvé válik. Kis kertekbe, utcafrontra vagy bejárathoz kiváló, ám karcsú koronája sérülékenyebb, ezért szélvédett helyre érdemes telepíteni.
4. Csüngő japán díszcseresznye (általában ‘Kiku Shidare Zakura’ néven említik)
Csüngő ágú, kisebb méretű fa (3–5 m), melynek erősen telt, rózsaszín virágai vannak. Olyanok, mintha pomponok lennének. A fa április második felében virágzik, bronzosan hajt, nyáron zöld, ősszel narancsos. Látványos, romantikus megjelenésű, vízpartra, sziklakert vagy előkert mellé gyönyörű.
6. Prunus serrulata ‘Kiku Shidare Zakura’ / ‘Kiku Shidare Sakura’
Csüngő, kis fa, 3–4 m magas, melynek virágai teltek, mély rózsaszínek és gömbszerűek, akár a krizantém virágai. A virágok április végén nyílnak, hosszan ontják szirmaikat. A fa bronzosan fakad, majd bezöldül, ősszel vöröses árnyalatúvá színeződik. Kisebb kertek, előkertek szép díszfája lehet.
Kép: canva
Így gondozd a japán díszcseresznyét!
Igényei nem olyan összetettek, mint gyümölcsöt termő társáé. Szükséges számára a napsütötte tér, ami azonban árt neki, az a teljes árnyék. Jó vízelvezetésű közeget igényel, valamint jó minőségű talajt, ezért ha gyengébb a talaj, amelybe ültetni tudnád, érdemes azt először feljavítani, később pedig mulcsozással, komposzttal is támogatni.
Kedveli, ha a talaj nyirkos. Amíg fiatal, érdemes rendszeresen öntözni, ahogy az aszályos időszakokban is. Egyébként átlagosan szárazságtűrő, átlagos körülmények között is szépen fejlődik, nem túl igényes növény. Néhány kártevő sajnos kedveli: például a hernyók, a levéltetvek és a takácsatkák. A levélfoltosodás, a monília és a lisztharmat is megjelenhet rajta. Jól jöhet tehát egy kis erősítés, akár csalánlé, akár más megoldás formájában.
Kép: canva
A japán díszcseresznye tavasszal és ősszel ültethető, kivéve abban az esetben, ha konténeres fát telepítesz, mert ezt bármikor megteheted. A módszer ugyanaz, mint más fák esetében: termőfölddel, komposzttal, szerves trágyával érdemes gazdagítanod az ültetőgödröt. Figyelj arra, hogy a konténeres fa földje a talaj szintjével egy síkban legyen, földlabdás fa ültetésekor pedig az a fontos, hogy a földlabda ne álljon ki a talajból.
A metszés segít jó kondiban tartani és formázni a japán díszcseresznyét. Ha beteg vagy sérült ágakat látsz, vagy túl sűrű az ágrendszer, érdemes elővenni a metszőollót. Azonban fontos, hogy a fának kifejezetten koronaalakító metszésre nincs szüksége. Virágzás után érdemes megmetszeni, így nem korlátozod a következő év szirombontását.
A japán díszcseresznye remek választás, ha különleges, már-már spirituális fát keresel a kertedbe. Mint minden fa, ez is meghálálja a gondoskodást. Ha különleges, mégis egyszerűen gondozható díszfára vágysz, ültess bátran japáncseresznyét!
Kiemelt kép: canva
