A koronavírus-járvánnyal a házhozszállítás és így az étel- és italtárolók piaca is felpörgött, miközben hamarosan eljön a határideje az egyszer használatos csomagolóanyagok betiltásának. Az alternatívák azonban, ahogy a példákon is látjuk, nem feltétlenül jelentenek minden szempontból jobb, olcsóbb, és zöldebb lehetőséget.
A koronavírusjárvány miatt itthon is másfélszer több egyszer használatos csomagolóeszköz fogyott. A jó hír azonban, hogy nem csak ezeket kereste egyre több cég, de a környezetbarát alternatívákra is megnőtt a kereslet a járvány alatt.
A korábbi években egyre több hazai vendéglátóipari vállalkozás állt át környezetbarát csomagolóeszközökre. A több mint 10 ezer hazai kis- és középvállalkozást csomagolóanyagokkal ellátó Indepack Kft. tavalyi év elején végzett kutatásából kiderült, hogy a cégek 40 százaléka már használ valamilyen lebomló, komposztálható anyagú csomagolóeszközt.
Az egyszer használatos műanyagok kiváltása több probléma is ütközik: egyfelől az alternatívák drágábbak, amihez hozzájön, hogy a világjárvány miatt kénytelenül zárva tartó éttermek, vendéglátóhelyek bevétele is jelentősen csökkent – így pláne kihívás az átállás.
Győrvári Gábor, az Indepack Kft. ügyvezető igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a biológiailag lebomló műanyagokkal, hogy ugyanúgy meg kell szervezni a visszagyűjtését, mint a hagyományos műanyagét.
„Ezek az anyagok nem bomlanak le maguktól a házi komposztban, hanem ipari körülményekre van szükség ahhoz, hogy lebontsák ezeket” – teszi hozzá. Így nagy eséllyel a biológiailag lebomló műanyagok nagy része is a szemétégetőben végzi. „Szintén hátránya, hogy az anyag szinte megkülönböztethetetlen a műanyagtól, tehát ha a szelektív gyűjtését meg is oldják, akkor is „végzetes” volna hulladékhasznosítás szempontból, ha a komposztálható pohár a műanyag közé keveredne. Ezt a tényt sajnos a vizsgálataink az alátámasztják.”
Azt is hozzáteszi, hogy ebből a szempontból a nejlonzacskó az, ami kivétel: „Egyedül a nejlonzacskóknál valósult meg az, hogy olyan, a piacon is elérhető PLA termékek is vannak, amelyek otthoni körülmények között is lebomlanak. Ennél a termékcsoportnál egyértelmű, hogy a polisztirol alapú táskáktól és tasakoktól minden probléma nélkül elbúcsúzhatunk.”
Cukornád, bambusz, fapép, vagy éppen pálmalevél: számos növényi alapú étel-, vagy éppen italtároló dobozt készítenek már. A kérdés itt is ugyanaz: mihez kezdhetünk ezekkel, miután kiürültek?
A növényi alapú ételtároló csomagolások alapanyagárai a cég tapasztalatai szerint nagyon széles skálán mozognak. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet a szakember, hogy ma már érdemes megvizsgálni, melyik az az anyag, amelyik egy pandémiás időszakban is elérhető marad, mielőtt egy piac berendezkedik valamilyen termékre. „Azok a cégek, amelyek főként kínai beszállítókkal dolgoznak, nehéz helyzetbe kerültek. A szállítási költségek 3-4-szeresére emelkedtek, 2500-3000 dollárról akár 10 ezer dollár fölé, ami miatt akár 50 százalékkal is emelkedhet egy olcsóbb termék beszerzési ára.”
Megosztja a szakértőket és a vendéglátóipart is az ehető csomagolások kérdése. A legerősebb érv ezek mellett, hogy akár meg is ehetnénk ezeket, de legalábbis könnyedén, otthon is komposztálhatjuk. Ezek ellen pedig, hogy nem feltétlenül esszük meg és még drágábbak, mint egy biológiailag lebomló műanyagból készült csomagolás.
A papírcsomagolás kézenfekvő – és sokkal környezetbarátabb – választásnak tűnhet a műanyag helyett, az ételek kapcsán azonban problémás: számos papírból készült ételcsomagolást értelemszerűen muszáj műanyag fóliával bevonni, máskülönben egy szósz, egy salátaöntet és bármilyen étel, ami egy kicsit is nedves, egyszerűen eláztatja.
Kétségkívül a legkörnyezetbarátabb megoldás a hulladékproblémára, ha nem termelünk hulladékot. A hazai vendéglátóhelyeknek azonban csak kisebb része fogad el saját dobozt, és erre jött még a járványhelyzet, így még az is inkább óvatos volt és egyszer használatosba csomagolt, aki korábban támogatta a többször is használható verziót.
Nagyjából egy éve indította el a Felelős Gasztrohős Alapítvány a Rakun Dobozközösséget, amelyhez eddig 14 vendéglátóhely csatlakozott.
Ennek az a lényege, hogy egy kis összegért lényegében béreljük az acéldobozokat, amelyeket használat után nekünk kell visszavinnünk, elöblítve. A modell elsősorban személyes elvitelnél, vagy akkor működik jól, ha az adott vendéglátóhelynek saját futára van, aki a cseredobozt vissza is tudja vinni, ételkiszállító cégekkel most tárgyalnak.
Győrvári Gábor szerint első blikkre jó megoldásnak tűnnek a többször is felhasználható, strapabíró műanyag, fém, illetve üveg csomagolások, ezek utóélete azonban már más kérdés. „Az üveg kicsorbul, a fém benyomódik, a többször használatos műanyag megmattul és foltos lesz. (…) Ahogy lecserélik már nem csak haszna van a környezetünknek a megspórolt egyszer használatos eszközökkel, hanem bizony kára is, mivel az újragyártásnak elég nagy az ökológiai lábnyoma” – mutat rá.
Arra a kérdésre pedig, hogy vajon végső soron „uralhatja-e” egy-egy alternatíva a piacot, Győrvári Gábor szerint a fenti termékek mind a piacon lesznek és a vendéglátóhely dönt majd – a költségvetése alapján. „Értelemszerűen könnyen népszerűek azok a termékek tudnak lenni, amik árban közel vannak az „eredeti”, műanyag változathoz: papírpohár, fa keverőpálca, papír ételes dobozok, cukornád tányérok” – sorolja.
(Forrás: hvg.hu – Borítókép: pixabay.com)
