Az ünnepek elmúltával karácsonyfánk fénye is megkopik, és lassan de biztosan eljön a trónfosztás ideje. Ennek hivatalos dátuma január 6., vízkereszt napja, ám szokásaink eltérőek a tekintetben, mikor állunk neki e kevéssé hálás feladatnak, amit a fa elbontása jelent. Szomorú látvány a dísze vesztett fenyő, és még szomorúbb, ha utóéletéről nem gondoskodunk. Felelősségünk teljes tudatában mit kezdhetünk vele?

Bármi jobb a szeméttelepnél

Egy dolgot biztosan ne tegyünk a leselejtezett fenyőnkkel: a kommunális kukát és konténereket kerüljük el vele! A fővárosban és a legtöbb településen is megoldott a fenyőfák külön gyűjtése és elszállítása, amely ezt követően tüzelőanyagként végzi, vagy egyéb módon újrahasznosul a helyi hulladékszállító közreműködésével. Ha emellett a megoldás mellett döntünk, úgy a figyeljünk a kihelyezés idejére és módjára, hogy biztosan a megfelelő helyre kerüljön pompáját vesztett fenyőnk.

Karácsonyfánk újrahasznosításának kreatív módjairól ebben a cikkben olvashattok részletesen: készülhet belőle például illatos pot-pouuri, ízletes sör, és még a konyhánkban is felhasználhatjuk! Amennyiben kertes házban élünk, úgy magunk is gondoskodhatunk dísze vesztett fenyőnkről, hiszen mint minden más növényi hulladék, a természet körforgásának részeként értékes alkotóelem, mely gazdagíthatja kertünket. A legzöldebb út tehát ez esetben is a helyben történő újrahasznosítás, az alábbiakban ehhez adunk tippeket.

Kapcsolódó bejegyzések

Eltűnnek a magyar fenyvesek?

A következő évtizedekben nagy valószínűséggel eltűnhet hazánkból a fenyő, nem sokkal később pedig bükkből is csak mutatóban marad néhány.

Tartsd életben a dézsás fenyődet!

Környezetbarát megoldásra voksoltunk, amennyiben karácsonyfánknak gyökeres, dézsás fenyőt választottunk, és ez esetben az ünnepek elmúltával a fa útja egyenesen a kertbe vezet. Ám ha szeretnénk, hogy ez ne csak egy nemes gesztus maradjon, hanem túl is élje a kiültetést, járjunk el körültekintően!

Eljövendő sorsát már felállítás előtt tartsuk szem előtt, és lehetőség szerint fokozatosan szoktassuk a benti klímához. Sokat tehetünk túléléséért azzal is, ha karácsonyi pompájában alkalmanként meghintjük egy kis vízzel: permetezzük a száraz levegő ellen (vigyázzunk az égősorral!), és a földjét is tartsuk nedvesen. Dézsás fenyőnk esetén ne várjunk tovább vízkeresztnél a díszek leszedésével, mert a 20 fok fölötti klímát hosszútávon megsínyli. A fát fokozatosan szoktassuk a hűvösebb környezethez, ne sokkoljuk azzal, hogy a meleg lakásból azonnal a hideg földbe tesszük, mert azt biztosan nem fogja túlélni! Kiültetés előtt töltsön pár hetet hűvösebb helyiségben, például verandán, garázsban, kamrában, de hosszú távon a fényt sem nélkülözheti. Ültetés előtt szoktassuk szabad levegőhöz, helyezzük kinti szélvédett helyre, és az öntözéséről se feledkezzünk meg! Akár már januárban is földbe kerülhet a megfelelő szoktatás után, hiszen ültetni bármikor lehet, ha nem fagyos a talaj, de megfelelő ápolás mellett megvárhatjuk vele a tavaszt is.

A tűlevél is komposztálható!

A diófa leveléhez hasonlóan vitatott és megosztó téma hobbikertész körökben, hogy kerülhet-e a komposztálóba tűlevél vagy sem. A válasz pedig (mindkettő esetében) határozottan igen! Mint minden más kerti hulladék, a tűlevelesek is kiváló tápanyagforrásai lehetnek kertünknek, akár komposztálva, akár mulcsként hasznosítva, ám érdemes néhány dolgot szem előtt tartanunk.

Kapcsolódó bejegyzések

Kukába gyűrt őszi lombok, bezsákolt élővilág

Ha jön az ősz, zsákba gyűrjük a lehullott falevelet, pedig sokkal jobb helyet is találhatnánk neki.

Amit tudnunk kell örökzöld tűleveleseinkről, hogy a szúrós levelek erősen savas kémhatásúak, ph. értékük 3,5 körül van, így jogos a félelmünk, hogy túlzottan savanyítják a talajt. Igaz viszont az is, hogy a komposztálódást követően az átalakult végtermék már közel semleges kémhatású, így a többi zöldhulladékkal együtt komposztálva nem okozhat bajt. Másrészt, a magas illóolajtartalmú, viaszos bevonatú tűlevelek lassan bomlanak le. Ugyanakkor ezt az előnyüket ki is használhatjuk: a komposztálóban egy réteg tűlevél gondoskodhat arról, hogy ne essen össze a halom, biztosítja a szellőzést és a megfelelő oxigén ellátást, ezáltal a magasabb hőmérsékletet is. Kiszolgált karácsonyfánk nyugodtan végezheti tehát a komposztdombon: az ágakat durvára aprítva (vagy ágdarálóval ledarálva), tűlevelestül együtt kiváló szén forrás, és hasznos komponens a komposztálás folyamatában.

Hasznosítsd mulcsként gyümölcsöskertedben!

A tűleveleseket mulcsként is hasznosíthatjuk a kertünkben, amellyel javíthatjuk a talajéletet, védjük növényeinket a kiszáradás ellen, átalakulva pedig tápanyagforrásként szolgálnak növényeink számára. Csak arra kell figyelnünk, hogy kertünk megfelelő szegletében használjuk a savas kémhatás miatt, jó hír viszont, hogy vannak olyan dísz- és haszonnövények, amelyek a savanyú közeget kedvelik. Virágoskertünkben egyes hortenziák, a rododendron fajták, valamint a magnólia az enyhén savas kémhatású talajban fejlődnek szépen, így fenyőnket ledarálva nyugodtan használhatjuk talajtakaróként ezen növények körül.

Bogyós gyümölcseink többsége hasonlóképp az enyhén savanyú talajt kedveli, így gyümölcsöskertünkben is hasznát vehetjük leselejtezett karácsonyfánknak. A ribizli, a málna, a szeder, a mézbogyó és a fekete berkenye bokor nem veszi rossz néven a vékony rétegben terített fenyő- és tűlevélmulcsot. Az áfonyafajták (vörös, fekete, tőzegáfonya) erősen savas kémhatású talajban érzik csak jól magukat, ha ilyen gyümölcsbokrunk van, úgy a talaj savanyítása szükséges is. Házikertekből szinte nem hiányozhat a zamatos eper, amely szintén a jó vízáteresztő, enyhén savanyú talajban terem legszebben, bátran használhatjuk hát itt is fenyő- és tűlevélmulcsunkat.

Kiemelt kép: canva