Ausztrál kutatók két katicafajt vizsgáltak meg, amelyek szorgos levélbolha-irtókká válhatnak.
A National Geographic publikációja szerint, egy Amerikában őshonos levélbolha ellen bevethetők lehetnek azok a katicák, amelyek soha nem éltek egy kontinensen e rovarkártevővel, így nem is ismerhetik azt. A paradicsom, krumpli, padlizsán és más rokonnövényeknek igen súlyos terméskiesést okozhat e levélbolha, saját kártételén túl azzal, hogy a növényi nedvek szívogatása során kórokozókat terjeszt.
A levélbolháknak semmi közük a bolhákhoz, ezek a kicsi rovarok a félfedelesszárnyúak rokonságába tartoznak, olyan hírességek rokonai, mint a levéltetvek vagy a pajzstetvek, ők maguk pedig úgy néznek ki, mintha egy levéltetű és egy kabóca szerelmének gyümölcsei lennének. A rokonságukhoz hasonlóan ők is a növényi nedveket szívogatják, és ezzel károsítanak, a nevükben a bolha szó ugrási képességükre utal.
A vizsgált egyik faj az Ausztráliában őshonos katica, a mi hétpettyesünk rokona, a másik egy hazánkban is élő, őshonos faj, a tizenhárompettyes katica, amely ma már Ausztráliában is elterjedt. A kutatók kísérleteket végeztek a katicákkal, hogy mennyire ádáz ellenségei lehetnek e levélbolhának.
A szakemberek olyan rovarokat gyűjtöttek, amelyek soha korábban nem találkoztak e levélbolhával, majd a katicák utódain végezték el a vizsgálatokat. Egy részüket a levélbolhákkal etették lárvakoruktól fogva, másik részüket a katicák által már ismert levéltetvekkel. Később ezeket a példányokat paradicsomnövényeken engedték el, amelyeken volt mind levéltetű, mind levélbolha, és felmérték, melyikből mennyit vadásztak le.
A kutatók arra jutottak, hogy ha a katicákkal fiatal korukban megismertették a levélbolha ízét, akkor a későbbiek során már ez vált a kedvenc zsákmányukká, és akkor is inkább ezt vadászták, ha más préda is jelen volt. Ez pedig azt jelenti, hogy a biológiai védekezésben kihasználható a katicák „betanítása” arra, hogy célzottan, egy bizonyos kártevő ellen lehessen őket használni.
Fontos kiemelni, hogy ez nem a kertekben, mezőkön élő katicákra igaz, hanem a tenyésztett katicákra, amelyeket a farmerek egyébként is megvásárolhatnak növényvédelmi céllal. Úgy tűnik, ezzel zsákmányra szakosodott katicát is beszerezhetnek majd annak függvényében, hogy milyen növényi kártevőt szeretnének gyéríteni biológiai módszerrel.
Természeti kincseink ismerete és védelme a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a hazai agrárszektor számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
Fotó: Canva