Tényleg van olyan, hogy egy szobanövényt locsolni és gondozni sem kell? Kis túlzással: igen! Ez a florárium. Az üvegbúrán belül önfenntartó mikroklíma alakul ki, amely miatt kevésbé kell a növényeket gondozni.

Karácsony Flóra, a LaFlorArt vállalkozás alapítója számtalan floráriumot készített, régi lombikokban és változatos vegyészeti üvegcsékben. Hobbija mellett workshopokat is tart, szívesen bevezetett minket a növényi terráriumok és az üveg-újrafelhasználás világába.

A floráriumot egy véletlennek köszönhetjük

A terrárium és ennek csak növényeket magába foglaló változata, a florárium egy véletlennek köszönheti létezését. 1829-ben a kelet-londoni orvos és sikertelen hobbikertész, Nathaniel Bagshaw Wardi páfrányai sorra pusztultak el a kormos levegőjű iparnegyedben. Ám észrevette, hogy egy rovarok tárolására használt zárt üvegben kikeltek a páfrányok, és szépen fejlődnek. Ekkor jött a felismerés!

1842-ben könyvet írt az üvegterráriumban való növénytartásról. Az 1851-es Világkiállításon pedig nagy sikert arattak a floráriumok. Wardi után az első évtizedekben Wardi-doboznak hívták őket. A florárium az 1850-es évektől nagy divat lett az angol polgári és nemesi családoknál.

Tudományos előnye is volt a felfedezésnek, hiszen terráriumokban nagyobb sikerrel lehetett az idegen földrészekről Európába szállítani az egzotikus fajokat.

Hogyan működik a florárium?

Ha jól csináljuk, akkor egy saját, mini növényi ökoszisztéma alakul ki az üvegben. A napfénynek és a fotoszintézisnek hála kialakul az oxigén és a szén-dioxid körforgása, a levelek elkezdenek párologtatni, és ha elég nagy a légtér, az üvegen belül lecsapódik a pára, amit újra fel tudnak használni. A lehulló növényi részekért sem kell aggódni, mert a lebontó folyamatok is jelen vannak a rendszerben. A florárium annyira jól tud működni, hogy ha megfelelő a fény és a hőmérséklet, akár le is zárhatjuk egy dugóval.

Már 50 éve le van zárva a világ legidősebb floráriuma

Ha olvastál már a floráriumokról, bizonyára rátaláltál a neten egy idős úrra, aki büszkén mosolyog zöldellő üvegbúrája mellett. Ő David Latimer, aki 1960-ban készítette el floráriumát. Egyetlen egyszer, 1972-ben nyitotta fel. Ezt követően, immár 50 éve, lezárva virágzik az ökoszisztéma.

Te milyen növényekkel dolgozol és mit javasolsz a kezdőknek?

Ha kellően nagy a légtömeg, a búra belülről elkezd párásodni. Ez elengedhetetlen az önfenntartáshoz, tehát ahhoz, hogy nem vagy csak nagyon ritkán kelljen locsolni. Ilyenkor a párás közeghez megfelelő növényeket kell választanunk. Alkalmasak a páfrányfélék, a begónia, a borostyán, a különböző hálóslevelűek, a fikuszok. A szélesebb szájú üvegekbe pedig tökéletesen passzolnak a pozsgások és a kaktuszfélék, mert ezek nem bírják a párás környezetet, csak a meleget. Továbbá használok még talajtakaró növényeket, ilyen a korallka, illetve a moha.

Milyen fényviszonyok szükségesek, hogy jól működjenek a floráriumok?

Fontos tudni, hogy többségében meleg égövi növényekről van szó, amelyeket szobanövényeknek tartunk. Természetesen sok függ attól is, hogy a beültetett fajtáknak mik az igényeik. De a direkt fény és hőforrás veszélyes, mert az üveg hamar felmelegszik, és a terráriumunk megfő. Félárnyékot kedvelő növényeknek elég 2-3 óra napfény, ennyi idő alatt is szépen bepárásodnak, és működik a rendszer.

Vannak olyan növények, amelyek jobban bírják az árnyékot. Általában a világosabb vagy a színes levelű növények jobban igénylik a fényt, a sötétebbek szeretik a félárnyékot. Ilyen szempontból a borostyán igazi jolly joker, kevés a fényigénye, sötétebb szobákban is vígan megél.

Milyen az optimális hőmérséklet?

A hőmérséklet is függ a növények egyedi igényeitől, de általában a szobahőmérsékletet kedvelik. 10 °C alatt a strapabíró fajok se nagyon bírják, ha pedig igazán meleg van a szobánkban, érdemes kaktuszokkal próbálkozni.

Hogy építesz meg egy floráriumot, milyen rétegeket használsz?

Az a legfontosabb, hogy minden üveg aljára agyaggolyóréteg kerüljön. (Ezt ki lehet váltani kavicsokkal.) Ez azért fontos, mert elvezeti a felesleges vizet, nem rohad be a növény, továbbá egyfajta víztartalékot képez, ami növeli a párásodást.

Az agyaggolyókra lehet tenni egy aktívszénréteget is, amely szintén jó nedvszívó, és az esetleges baktériumokat és vegyszermaradékokat is magába zárja.

Ezután következik a virágföld. Én szoktam hozzá tenni egy kis perlitet is, amely szintén lazítja a talajt. Általánosságban elmondható, hogy a kaktuszok és a pozsgások a kaktuszföldet kedvelik a legjobban, de homokkal kevert minőségi virágföld is megfelel. A páraigényes dísznövények pedig inkább a savanyú, tőzeges virágföldet igénylik. De mint a fény- és hőmérsékletigény kapcsán, itt is azt javaslom, nézz utána, hogy az ültetni kívánt növényednek mik az igényei!

Mennyi vizet adjunk hozzá?

Szerencsés, ha a virágföldünk nedves. Miután beleültettük a növényt, picit meg kell locsolni, de hogy pontosan mennyi vízzel, ez az edénymérettől függ. Ha az agyaggyöngyök között látjuk a vizet, az már megfelelő. Én nem szoktam lezárni a floráriumaimat. Így is kialakul a párásodás, a növények nem igényelnek további locsolást. Ha kisebb a belső légtömeg, és mégsem önfenntartó a florárium, akkor sem kell túlöntözni: ez szokott lenni a legnagyobb hiba. Nyári időszakban is elég csak 2-3 hetente picit meglocsolni. Télen előfordul, hogy csak havonta igényel vizet a növény.

Ha le akarod zárni a terráriumod, az ültetés után várnod kell pár hetet, hadd álljon be a körforgás, hadd párásodjon az edény. Ezután bedugózhatod a rendszeredet.

Nálad az üvegek is újrahasznosítottak? Róluk is mesélnél kicsit?

Előbb voltak meg a lombikok, minthogy elkezdtem volna floráriumokat készíteni. A családom raktárak kipakolásával foglalkozik, így rengeteg különleges és szép vegyészeti lombik, kémcső és üvegcse halmozódott fel. Nekem nem volt szívem kidobni őket. Hogyan is lehetne megválni ilyen szépségektől?

Bár nem vagyok sem biológus, sem kertész, mindig szerettem a növényeket, és foglalkoztam is velük. Amikor egyszer a Facebookon szembe jöttek a floráriumok, rögtön tudtam, mit kezdek az üvegeimmel.

Mennyi idős a legrégebbi lombikod?

Változó a koruk, de biztosan több 50–60 éves is van közöttük. Ha valaki tőlem rendel, vagy eljön a workshopjaimra, láthatja, hogy ezek különleges üvegedények. Némelyiken látszik a jelölés, hogy a hajdani NDK-ban, NSZK-ban vagy Csehszlovákiában készült.

Bár egyelőre bőségesen el vagyok látva üvegekkel, már megvannak a terveim arra az esetre is, ha kifogynék belőlük. A törött üvegeket használnám fel, új terráriumokat alkotnék belőlük. Egy biztos, nálam nagyon fontos az az elv, hogy amit csak lehet, újra felhasználok.

Fotók: Greendex.hu