A lódarázs köztudottan veszélyes. Mi van akkor, ha megtaláljuk a fészkét a kertben vagy a padláson?

Valószínűleg sokaknak van egészen közeli tapasztalata a lódarazsakkal (Vespa crabro). Szerencsésebb esetben az ember nem kerül velük konfliktusba, de mégis vannak olyan esetek, amikor túl közel költöznek hozzánk.

Ekkor azt vehetjük észre, hogy a napközben kissé zajosabb lesz a kert, mert ilyenkor az aktív dolgozók szorgoskodnak. Este pedig egy óvatlanul felkapcsolt kinti lámpára is komoly létszámban vonulnak fel.

Ha ilyenkor fedezzük fel a fészket, akkor a közelébe sem szabad menni. A fészek 2–3 méteres körzetében ugyanis a darazsak nagyon ingerlékennyé válnak, és hajlamosak egy rossz mozdulatunkra támadásba lendülni. Az évnek ebben a szakában mindenképpen szakértő segítségét kell kérni. Megfelelő védőöltözet nélkül ugyanis halálos veszélybe is kerülhet az ember.

A szakértő egy többrétegű védőruhában fogja megközelíteni a kolóniát. Maga a darázsirtás a fészek méretétől függően akár 30–40 percet is igénybe vehet. Ekkor a darázsirtók kiválasztják a kolónia elpusztítására alkalmas módszert, ami lehet permetezés, porozás, füstpatron vagy spray alkalmazása. Ilyenkor a „civileknek” érdemes minél távolabb maradni, sőt az a legjobb, ha erre az időre inkább tesznek egy nagy sétát.

Ha beköszönt a fagy

A jó hír az, hogy a kolónia csak tavasztól őszig aktív, tehát a hideg idő beköszöntével mindenképp megszabadulunk tőlük egy időre. Ekkor ugyanis elhagyják a fészket, és a királynőkön kívül a fészek lakói mind elpusztulnak. Ha tehát télen vesszük észre, hogy a padláson egy hatalmas kaspó lóg a tetőlécekről, akkor ne ijedjünk meg! Ebben az időszakban a fészek megközelítése teljesen biztonságos. Sőt ilyenkor még meg is lehet csodálni, hiszen tényleg bámulatos, amit egy nyár alatt képesek építeni.

Fontos megjegyezni, hogy bár a királynők tavasszal a régi fészek közelében kezdik el építeni az újat, nem költöznek vissza a régibe. Így minden fészek egy nyárra szól. Ha tehát ilyenkor leszedjük a fészket, ez nem garantálja azt, hogy a padláson a következő nyáron nem telepszik meg a lódarázs.

Mi fán terem a darázsgarázs?

Szinte mindenki látott már különböző darázsfészkeket. Ezek közül hazánkban a lódarazsak építik a legnagyobbakat. A fészkek papírszerű anyagból készülnek, amely összerágott, elhalt farostokból áll. A lódarazsak több szintet is építenek a sejtekből, amelyekben az utódokat nevelik. Az építményt egy vékony burkolat veszi körül, mely általában alul nyitott, ez a fészek bejárata.

A lódarázséhoz hasonló anyagból készül a déli papírdarázs (Polistes dominula) fészke is, de ez a lódarázsénál jóval kisebb. Érdekessége, hogy maga a sejtszerkezet vízálló. Hozzájuk hasonló fészket épít a Magyarországon igencsak elterjedt német darázs (Vespula germanica) is.

Vannak viszont olyan kevésbé ismert fajok is, melyek igen érdekes anyagokat választanak a fészek építéséhez. Közéjük tartozik a feketenyelű lopódarázs (Sceliphron caementarium) vagy másik nevén fazekas darázs, aki sárból épít kis kaspókat, melyekben lerakja tojásait. A fentebb említett két fajtával szemben a lopódarázs nem él kolóniákban és természete is sokkal békésebb.