Júliusban két új üstököst is felfedezett Sárneczky Krisztián kutatásvezető csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Piszkéstetői Obszervatóriumában.
Az elsőként július 8-án felfedezett üstökös a nemzetközi megerősítések után július 18-án kapta meg a hivatalos C/2024 N3 (Sárneczky) nevet a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tájékoztatása szerint. Július 14-én egy újabb apró égitest tűnt fel a teleszkóp keresőfelvételein, az előző üstököstől alig 6 fokra. A további vizsgálatok azóta igazolták, hogy egy újabb üstökös felfedezéséről van szó. A C/2024 N4 (Sárneczky) névre hallgató égi vándor július 24-én kapta meg hivatalos nevét.
Kapcsolódó bejegyzések
Aszteroidák, üstökösök, meteoritok – Elpusztíthatnak minket?
Mi a különbség az aszteroida, az üstökös és a meteorit között? Valóban elpusztíthatnak minket?
Mindkét égitest északon, a Camelopardalis (Zsiráf) csillagképben látszik. Ezzel a felfedezéssel hétről kilencre nőtt a magyar csillagászat története alatt felfedezett üstökösök száma, az egy héten belüli két új felfedezés pedig egyedülálló magyar rekordnak számít.
Az üstökösök 2026-ig velünk lesznek, és Magyarországról is megfigyelhetők maradnak. Halványságuk miatt vizuálisan nem, csak nagyobb távcsövekkel és fotografikus rögzítéssel lehet megörökíteni az égi jelenségeket.
Kapcsolódó bejegyzések
El lehet jutni a Marsra, de a Föld marad az egyetlen otthonunk – Podcast
Kiss László csillagásszal beszélgettünk többek között arról, hogy más égitestek kolonizálásával megmenekülhet-e az emberiség a klímaválság hatásaitól.
A Piszkéstetői Obszervatórium, hazánk legnagyobb távcsövét is működtető csillagászati megfigyelőállomása a Mátrában helyezkedik el, a 944 méter magas Piszkéstetőn. Az üstökösök felfedezése ugyanazzal a 60 centiméteres korrekciós lencsével rendelkező Schmidt-távcsővel történt, amellyel évtizedekkel korábban Lovas Miklós már 5 üstököst felfedezett, az utolsót 38 évvel ezelőtt.
Forrás: MTI
Kiemelt kép: Canva
