A Jarulng Cangpóra tervezett erőmű 60 gigawatt teljesítményű lenne, viszont a szakértők szerint a beruházás ökológiai következményei katasztrofálisak lehetnek.
A tibeti tiltakozók számos érvet felhoztak a beruházás ellen, amely legalább annyira problémás környezetvédelmi szempontból, mint kulturálisan. A folyó ugyanis szent a tibetiek számára, fontos spirituális szerepe van a helyi kultúrában. A környezetvédők arra is felhívták a figyelmet, hogy az óriásgátak építése alapvetően változtatja meg a környezetet, általa gyakoribbá válnak a földcsuszamlások valamint hozzájárul a folyópartok és delták erodálódásához is.
A 2937 kilométer hosszú Jarlung Cangpo közel 5000 méter magasságban, a nyugat-tibeti gleccserekből ered, majd több mint 2700 méterrel alacsonyabban már India területén a Gangeszbe torkollik, írja az Al-Jazeera cikke alapján a hvg.hu. A folyó ottani, ismertebb neve Brahmaputra. A gát mindössze 30 kilométerre épülne fel a határtól, ami az egyébként is feszült indiai-kínai viszony tekintetében nem sok jót ígér.
Nem ez az első nemzetközi tiltakozást kiváltó erőműve a távol-keleti országnak, hiszen a Jangcén 2008-ban átadott Három-szurdok-gát megépítésével jelentős ökológiai változások mentek végbe, több mint 1,3 millió embert kellett elköltöztetni és számos régészeti és kulturális helyszín is víz alá került.
A borítóképen a Három-szurdok-gát látható.
