Az éghajlatváltozás különböző mértékben érinti az embereket, az egyes régiókat és az országokat, függetlenül attól, hogy milyen mértékben járultak hozzá a klímaválság kialakulásához. Ez az egyenlőtlenség nemritkán igazságtalanság érzését kelti az emberekben, feszültséget okoz a generációk, valamint a nemzetek között is.

Az egyes közösségek eltérő mértékben érzik a bőrükön az éghajlatváltozás hatásait, ugyanakkor az államok, a vállalatok, a társadalmi csoportok felelőssége is különböző. Sokszor azok szenvednek leginkább az éghajlatváltozás negatív hatásaitól, akik a legkevésbé sem okolhatók a kialakulásáért.

Sajnos az ilyen közösségek tapasztalják meg elsőként a globális felmelegedés negatív hatásait, mint például a rendkívüli természeti katasztrófákat, a rossz levegőminőséget, a légzőszervi és a fertőző betegségeket, az energiaköltségek megfizethetetlen vagy fenntarthatatlan emelkedését.

A klímavédelmi rendelkezések egyik célja a klímaigazságosság szempontjait érvényesítő társadalompolitikai programok megalkotása, amelyek a klímasemleges társadalmi és gazdasági működésre való átállás során kiemelten védik és támogatják a sérülékeny társadalmi csoportokat.