Egy elképesztően enyhe február után az idei tavasz Európa nagy részén, így Magyarországon is melegebb lesz a sokéves átlagnál a szezonális időjárási modellek szerint.

Magyarország felszínközeli átlaghőmérséklete tavasszal átlagosan 0,5–1 Celsius-fokkal haladhatja meg az elmúlt évtizedek átlagát a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján készült prognózis szerint. Míg Dél-Európában, elsősorban az Ibériai-félszigeten az átlagot ennél jobban meghaladó hőmérsékletet jeleznek előre a modellek, addig a szokásosnak megfelelő vagy annál (mintegy 0,2 Celsius-fokkal) alacsonyabb értékek csak Európa bizonyos északi régióiban, elsősorban a Baltikumban fordulhatnak elő.

Kapcsolódó bejegyzések

Év végi összesítés: Így áll most a világ a klímaváltozással

Miközben a résztvevők többsége igyekszik megragadni az ENSZ klímacsúcsa (a COP28) által sokak szerint képviselt utolsó esélyt a klímakatasztrófa elkerülésére, a jelentések alapján ez már egyre inkább csak gyors és radikális cselekvéssel érhető el.

Dél-Európában már a tavaszi hónapokban olyan meleg és száraz lehet az időjárás, ami a mezőgazdaságban és a stabil vízutánpótlásra támaszkodó ágazatokban is problémákat okozhat – prognosztizálja az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz-program éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása.

A jövőbeli csapadékviszonyokat a hőmérsékletnél is nehezebb előre jelezni, a sokéves átlagtól való jelentősebb eltérésre utaló jelek e tekintetben még kevésbé állnak rendelkezésre. Amelyek mégis, azok arra utalnak, hogy Észak- és Közép-Európa nagy részén inkább a megszokottnak nevezhetőnél csapadékosabb tavasz, míg délen a szokásosnál kevesebb csapadék várható. Ezek alapján Magyarország nagyobb eséllyel a csapadékosabb térséghez tartozhat a tavaszi időszakban, de az évszakra vonatkozó kontinentális előrejelzés az ország területére nem mutat az átlagostól eltérő várható csapadékviszonyokat.

Egy irányba mutatnak az előrejelzések, de sok a bizonytalanság

Azon adatok alapján, amelyeket az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalának (NOAA) Nemzeti Meteorológiai Szolgálata (NWS) által használt modell generált, a fentiekhez hasonló előrejelzés adható Európa tavaszi hőmérsékletére és időjárási viszonyaira vonatkozóan. Ez azzal együtt is igaz, hogy a modell (CFSv2) szerint az európai légnyomási értékek némileg máshogy térhetnek el a sokéves átlagtól, mint az ECMWF adatai szerint.

A légnyomás-anomáliára vonatkozó várakozások különbözősége ellenére ez a modell is azt prognosztizálja, hogy Európa területének legnagyobb részén – így Magyarországon is – a sokéves átlagnál 0,5–1 Celsius-fokkal lehet magasabb 2024 tavaszának átlaghőmérséklete. Ettől Észak-, Északkelet-Európában, illetve Dél-Európa régióiban lehet eltérés. Előbbi területeken átlagos hőmérséklet várható, míg utóbbin az átlagnál melegebb.

E modell szerint Észak- és Közép-Európa bizonyos részei márciustól májusig az átlagnál kevesebb esőre számíthatnak, míg Nyugat-, Kelet- és Dél-Európa térségeiben átlagos vagy ezt meghaladó mennyiségű csapadék várható. Arra vonatkozóan, hogy Magyarország ilyen szempontból nagyobb valószínűséggel melyik csoportba tartozhat, ez a modell sem ad egyértelmű jelzéseket.

A rövidebb távú, négyhetes előrejelzés szintén az átlagnál több fokkal melegebb időjárást valószínűsít Európa nagyobb részére, így Magyarországra is, ugyanakkor március második felétől Dél-Európa kivételével több régióban az átlaghoz közelebb, Észak-Európában ez alatt alakulhatnak a hőmérsékleti értékek.

Mit jelentenek az átlagok?

Az előrejelzésekkel kapcsolatban kiemelendő, hogy az ebben foglalt értékek a három hónapot átfogó időszak valószínűsíthető átlagai. Az időszakon belül a modellek alapján várható uralkodó időjárási mintáktól regionálisan jelentős eltérések is lehetnek, és várhatóan lesznek is. Vagyis még ha a modellek teljesen pontosak is lennének, az sem jelentené azt, hogy az általuk prognosztizált időjárási viszonyok három hónapig folyamatosan fennmaradnának. Ehelyett mindössze arra vonatkozóan adnak iránymutatást, hogy az időjárási minták az esetek 40–60%-ában hogyan nézhetnek ki.

Az is hangsúlyozandó, hogy minél távolabbra tekint előre egy időjárási előrejelzés, annál több bizonytalanságot hordoz, magyarán: annál kevésbé megbízható. Ez a mesterséges intelligenciának e területen is megfigyelhető térnyerése mellett is igaz, tekintettel az időjárást helyi szinten és hosszabb távon alakító tényezők sokaságára és ezeknek teljesen mind a mai napig fel nem tárt összefüggéseire.

Gyengülve is tovább melegít az El Niño

Az egyik ilyen fő befolyásoló tényező az El Niño, amely világszerte érdemi hatást gyakorol a helyi időjárási viszonyokra. A csendes-óceáni trópusi térség tengerfelszíni hőmérsékletének időszakos megugrásával, valamint a tengeráramlásokkal és a szelekkel összefüggő, pár évente kialakuló jelenség ugyan jelenleg éppen egy lecsengő, gyengülő fázisában van, ahhoz még mindig elég erős lesz a következő időszakban, hogy az idei tavaszi időjárást befolyásolja Európában (és nagyobb mértékben a tengerentúlon).

Kapcsolódó bejegyzések

Nyakunkon a mesterséges időjárás? How to kill a cloud – Filmkritika

Egy fiatal tudósnő 1,5 millió dolláros ösztöndíjat nyert az Emirátusokba. Az ambiciózus projekt célja, hogy mesterségesen fokozzák a régió csapadékmennyiségét.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a mostani El Niño-esemény várhatóan legalább 2024 áprilisáig tart, addig befolyásolva az időjárási viszonyokat, hozzájárulva a szárazföldi és az óceáni hőmérséklet további megugrásához. Az El Niño valamikor az év közepe felé már teljesen átadhatja helyét a La Niña jelenségnek, amikor is a Csendes-óceán keleti medencéjének felszíni vízrétege az átlagosnál hidegebbé válik.

A felmelegedés folytatódása mellett az ebből következő további hír, hogy az Atlanti-óceán Európa időjárását is alapvetően befolyásoló áramlatai – részben az olvadó sarki jégből származó édesvíz mennyiségének növekedése miatt – egyre inkább instabillá válnak, és elemzések szerint már közel lehetnek ahhoz a fordulóponthoz, ahonnan nincs visszatérés.

Ez a helyzet a Golf-áramlatot is magába foglaló atlanti-óceáni áramlási rendszerrel (AMOC) is, amelynek a kutatások szerint egyre közelebbi összeomlása Európában a felmelegedéssel ellentétes helyi hatást fejthet ki, és az iparosodás előttinél alacsonyabb szintre tolhatja vissza Európa hőmérsékletét, jelentősen csökkentve a csapadék mennyiségét is. Ez azonban a tudósok várakozásai szerint nem egy egyenletes, kiszámítható folyamat lehet, hanem olyan változás, amelyhez az európai agrárium képtelen alkalmazkodni, így lényegében jelenlegi formájában megszűnhet a kontinens mezőgazdálkodása, beláthatatlan következményeket vonva maga után.

Túl a 1,5 Celsius-fokon?

Részben szintén az El Niño eredményezte a hosszú távú globális felmelegedéssel párhuzamosan, hogy 2023 a mérések történetében a legmelegebb év volt, a globális átlaghőmérséklet pedig már 1,45 (± 0,12) Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti (1850 és 1900 közötti) szinteket. Ez azt jelenti, hogy belátható közelségbe került a Párizsi Klímaegyezmény szerint a klímakatasztrófa megelőzése érdekében mindenképpen elkerülendő 1,5–2 Celsius-fokos felmelegedés, akkor is, ha a felmelegedés nem feltétlen lineáris jellege miatt (lásd az El Niño–La Niña-jelenséget) előfordulhatnak olyan évek, amikor az átlaghőmérséklet átmenetileg csökken.

A WMO szerint azonban az előzőkkel összhangban 2024 még 2023-nál is forróbb lehet. Ebbe az irányba mutat, hogy 2024 első hónapjában a földi átlaghőmérséklet már 1,66 Celsius-fokkal melegebb volt, mint az 1850 és 1990 közötti időszak januárjainak becsült átlaga, így ez volt a mérések kezdete óta a legmelegebb január.

A február pedig szintén extrém és szokatlanul meleg időt hozott világszerte. A mögöttünk hagyott hónapban a globális átlagnál is gyorsabban melegedő Európa nagy részén legalább 2 Celsius-fokkal a normálisnak tekinthető szint felett alakult az átlaghőmérséklet az előzetes becslés szerint, bizonyos részein pedig ennek a többszöröse volt az eltérés.

Ez utóbbi körbe tartozik Magyarország is, ahol 2024 februárjának középhőmérséklete országos átlagban 8,2 Celsius-fok volt, ami 7,0 Celsius-fokkal haladja meg az 1991–2020-as átlagot. Ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta egyetlen hónapban sem fordult elő. Ezzel az országos átlagot tekintve ez lett a legenyhébb február a 20. század eleje óta, 2,4 Celsius-fokkal megelőzve az 1966-os februárt is. Sőt olyannyira magas ez az érték, hogy a márciusok között is a hetedik legmagasabbnak számítana – hívta fel a figyelmet a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. (korábban Országos Meteorológiai Szolgálat).

Kiemelt kép: pexels