A sarkvidéki jég olvadása hajózhatóvá tett olyan területeket, amelyek korábban átjárhatatlanok voltak, és ez előnyt jelenthet az északi kereskedelemben. Ugyanakkor a melegebb sarkvidék ködösebb sarkvidéket jelent, ami lassíthatja a hajózási időt az Északnyugati átjárón és az Északi tengeri útvonalon.
Ahogy az Északi-sarkvidék melegszik és veszít a tengeri jégből, a sarkvidéki hajózás megnövekedett, csökkentve a nemzetközi kereskedelem utazási idejét és költségeit. Egy új tanulmány szerint azonban a jég eltűnésével a Jeges-tenger egyre ködösebbé válik, ami csökkenti a látási viszonyokat és költséges késéseket okoz, mivel a hajók lelassulnak, hogy elkerüljék a veszélyes tengeri jégbe ütközést. A tanulmány a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg, amely a Föld- és űrtudományok egészét átfogó, azonnali következményekkel járó eseményekről szóló jelentéseket tesz közzé.
Kapcsolódó bejegyzések
Közel 35 fokot mértek az északi sarkkörnél
Az északi sarkkör közelében található Markusvinsa településen 34,8 fokot mértek a szakemberek júliusban.
A sarkvidéki tengeri jég évtizedek óta zsugorodik. Ez megnyitotta a hajózási csatornákat az Északnyugati átjáróban és az Északi tengeri útvonalon, lehetővé téve, hogy kihagyják az óriási és időigényes kerülőt a Panama- vagy Szuezi-csatorna felé. A jég visszaszorulásával azonban a hideg levegő több meleg vízzel találkozik, és a meleg pára köddé kondenzálódik ezekben az új átjárókban. Az elrejtett jégdarabok már most is veszélyt jelentenek a ködös, rosszul látható útvonalakon át közlekedő hajók számára.
Az Északi-sarkvidéken átkelni Kelet-Ázsiából Északnyugat-Európába rövidebb, mint a Szuezi- vagy a Panama-csatornán keresztül. Az Északi tengeri útvonal például a Szuezi-csatornán keresztül megtett 20 000 kilométeres utat a felére csökkenti; pusztán a távolság alapján a becsült utazási idő így 20 napról 11 napra csökken.
A sarkvidéki hajózás jövője nem világos, de a köd jelentős kihívást jelenthet. Az útvonalak tervezésekor kénytelenek vagyunk számolni a köddel
– mondta Xianyao Chen, a Kínai Óceánkutató Egyetem fizikai oceanográfusa, a tanulmány szerzője.
Annak vizsgálatához, hogy az éghajlatváltozás hogyan hatott a ködviszonyokra az északi-sarkvidéki hajózási útvonalak mentén, és hogy lássák, hogyan változnak majd a körülmények a 21. században, a kutatók az 1979 és 2018 között gyűjtött, sarkvidéki ködre vonatkozó adatokat és éghajlati előrejelzéseket használták fel. A kutatók olyan alternatív útvonalakat is modelleztek, amelyek minimalizálhatják a ködös napokat a szállítás során.
Megállapították, hogy az Északnyugati átjárón áthaladó hajók nagyobb valószínűséggel találkoznak köddel, mint az Északi tengeri útvonalon közlekedő hajók. A Panama-csatornát elkerülő északnyugati átjáróban a köd gyakoribb és tartósabb, így valószínűleg akár három nappal is megnöveli a hajózási időt. A Szuezi-csatornát elkerülő, kevésbé ködös északi tengeri útvonalon a hajózási idő várhatóan legfeljebb egy nappal lesz hosszabb. A tanulmány szerint mindkét javasolt útvonal kevesebb köddel találkozna, ha az útvonalak távolabb kerülnének a tengeri jég peremétől.
Kapcsolódó bejegyzések
A felmelegedés kiélezheti a feszültségeket az Északi-sark körül
A globális klímaváltozás hatásai igen szembetűnőek az Északi-sarkkörön ez pedig egyre inkább felértékeli a terület gazdasági és politikai jelentőségét. Ennek nyomán az érintett országok egyre inkább szeretnék érvényesíteni kontrolljukat a terület felett.
Chen szerint a köd már most is csökkenti a sokkal rövidebb sarkvidéki útvonalakkal nyert időt; a ködös napokon a hajózás sebessége lassabb, mint a tiszta napokon. Ahogy az Északi-sarkvidék egyre ködösebbé válik, a hajózás tovább lassulhat, hacsak nem módosítják az útvonalakat, a jéghegyek elkerülése ugyanis első számú szabály. Mivel a nagy konténerhajók napi üzemeltetési költségei általában elérik az 50 000-150 000 dollárt, a köd miatti többnapos késés gyorsan növeli a sarkvidéki átkelés költségeit.
(Forrás: news.agu.org)
