Lehetséges, hogy a légköri por elfedte a globális felmelegedés valódi mértékét
Lehetséges, hogy a légköri por elfedte a globális felmelegedés valódi mértékét

A sivatagi viharokból és száraz tájakról felszálló por az elmúlt évtizedekben segített lehűteni a bolygót, és jelenléte a légkörben elfedhette a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása által okozott globális felmelegedés valódi mértékét.

Egy elemzés szerint az 1800-as évek közepe óta körülbelül 55%-kal nőtt a légköri por mennyisége, ez a növekvő por pedig a felmelegedés akár 8%-át is elfedhette a szén-dioxid-kibocsátás miatt. Az egyesült államokbeli és európai légkörkutatók, klímakutatók elemzése megpróbálja összevetni azokat a változatos, összetett módozatokat, amelyekkel a por befolyásolta a globális éghajlati mintákat, és arra a következtetésre jutott, hogy összességében valamennyire ellensúlyozta az üvegházhatást okozó gázok felmelegedést okozó hatásait. A Nature Reviews Earth and Environment című folyóiratban megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi klímamodellek nem veszik figyelembe a légköri por hatását.

„Régóta megjósoltuk, hogy rossz irányba tartunk, ami az üvegházhatású felmelegedést illeti” – mondta Jasper Kok, a kutatást vezető légkörfizikus.

A kutatás azt mutatja, hogy eddig be volt kapcsolva a vészfék.

– tette hozzá Kok.

A tudósok becslése szerint körülbelül 26 millió tonna por van lebegő légkörünkben, melynek hatásai bonyolultak. A por a szintetikus részecskeszennyezéssel együtt többféle módon is lehűtheti a bolygót. Ezek az ásványi részecskék visszaverik a napfényt a földről, és eloszlatják a magas légkörben lévő pehelyfelhőket, amelyek felmelegítik a bolygót. Az óceánba hulló por serkenti a fitoplankton – az óceán mikroszkopikus növényeinek – növekedését, amelyek felszívják a szén-dioxidot és oxigént termelnek.

Az emberi légszennyezés ártalmasabb mint a sivatagi por

A pornak bizonyos esetekben melegítő hatása is lehet – elsötétíti a havat és a jeget, és több hő elnyelésére készteti őket, de miután mindent összevetettek, egyértelműnek tűnt a kutatók számára, hogy a pornak általános hűsítő hatása van.

„Minden egyes tényező befolyásolja az ásványi porok szerepét a légkörben” – mondta Gisela Winckler, a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Intézetének klímakutatója. “Ez az első ilyen jellegű áttekintés, amely valóban egyesíti ezeket a különböző szempontokat.”

Bár az éghajlati modellek eddig meglehetősen nagy pontossággal tudták megjósolni a globális felmelegedést, Winckler szerint a felülvizsgálat világossá tette, hogy ezek az előrejelzések nem tudták különösebben meghatározni a por szerepét. A jégmagokból, a tengeri üledékekről és más forrásokból származó korlátozott feljegyzések arra utalnak, hogy a por általánosságban is nőtt az iparosodás előtti idők óta – részben a fejlődésnek, a mezőgazdaságnak és a tájakra gyakorolt egyéb emberi hatásoknak köszönhetően.

Úgy tűnik, hogy az 1980-as évek óta a por mennyisége is csökken és ha a légkörben csökken a por mennyisége, az üvegházhatású gázok melegítő hatása felgyorsulhat.

„Emiatt egyre gyorsabb felmelegedést tapasztalhatunk” – mondta Kok. „És talán túl későn ébredünk rá erre a valóságra.”

(forrás: TheGuardian)

search icon