Egy friss tanulmány szerint 2019-ben több mint 1,8 millió ember halt meg a szennyezett levegő következtében világszerte.
A tanulmány 2000 és 2019 között több mint 13 ezer városban vizsgálta a súlyos légzőszervezi problémákat okozni képes PM2,5 koncentrációt és a kapcsolódó halálozási trendeket. Az eredmények alapján a kutatók úgy becsülik, hogy minden 100 ezer városi halálesetből 61 a 2,5 mikronnál kisebb szálló pornak tulajdonítható.
Kapcsolódó bejegyzések
Már az alacsony légszennyezés is negatív hatással van az agyi teljesítményre
A Queenslandi Egyetem kutatói kimutatták, hogy még a rövid távú légszennyezésnek való kitettség is hatással van agyunk teljesítményére és munkaképességére. A légszennyezésnek egyszerűen nincs biztonságos szintje.
Ezek a részecskék képesek bejutni a tüdőbe, onnan pedig nem vagy csak nagyon nehezen ürülnek ki. Ezzel rontják a tüdőhólyagok gázcserélő képességét, és gyulladást okoznak.
A kutatók megállapításai szerint a kérdéses időszakban a világ egyes régiói között komoly eltérés mutatkozott a légszennyezettség mértékében. Afrika jelentős részén átlag 18%-kal, Európában 21%-kal, Észak- és Dél-Amerikában pedig 29%-kal csökkent légszennyezés, mindeközben viszont Délkelet-Ázsia városi területein néhol jelentősen emelkedett. A kutatás rávilágít arra, hogy világszerte nagyjából 2,5 milliárd ember van kitéve a WHO PM2,5-re vonatkozó határértékeit meghaladó szennyezésnek.
A legrosszabb helyzet Indiában alakult ki, ahol 2000-2019 között 27%-kal nőtt a PM2,5 átlagos koncentrációja. Ez a halálozási számokban is megmutatkozott. A régióban 63-ról 84-re emelkedett a 100 ezer emberre vetített, PM2,5 okozta halálozás.
Kapcsolódó bejegyzések
Óriási ventilátorokkal próbálják kitisztítani Új-Delhi levegőjét
India közismerten szennyezett levegőjű fővárosában 40 óriási ventilátor pumpálja a szűrt levegőt a belváros elegáns bevásárlónegyedébe, a megoldás hatékonyságát azonban sokan megkérdőjelezik.
A tanulmány szerzőinek megállapításai szerint azonban a légszennyezettség csökkenését nem követte a halálozás ugyanolyan arányú csökkenése, ez pedig arra utal, hogy más demográfiai tényezők, például a népesség elöregedése és a rossz általános egészségi állapot befolyással lehetnek a szennyezéssel összefüggő halálozások számára.
A légszennyezés okozta jelentős közegészségügyi terhek elkerüléséhez olyan stratégiákra van szükség, melyek nem csupán a kibocsátást csökkentik, de az általános egészségügyi állapotokat is javítják.
–mondta Veronica Southerland, a George Washington Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője
