A két évente megjelenő Társadalmi riport idei kötetének frissen megjelent egyik tanulmánya a magyar lakosság környezettel és környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdjeinek változását vizsgálja. A vizsgálatban az 1993-ban és a 2019-ben felvett adatokat hasonlítják össze . A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők:
- 1993-ban a lakosság 37 százaléka nem vagy inkább nem lett volna hajlandó arra, hogy magasabb árakat fizessen a környezet érdekében, tavaly ez 59 százalék lett. A környezetvédelem érdekében a lakosság csupán 12 százaléka fizetne magasabb adókat, ez 3 százalékpontos csökkenés a közel harminc évvel ezelőtti számhoz képest. A mintában részt vevők 72 százaléka utasította el, hogy több adót fizessen a környezet érdekében.
- 1993-ban a megkérdezettek 71 százaléka állította, hogy határozottan vagy inkább nem csökkentené az életszínvonalát a környezet érdekében, tavaly 64 százalékra csökkent ez az érték. A 2019-es felmérés alapján a lakosság 14 százaléka vállalna alacsonyabb életszínvonalat a környezet érdekében.
- A lakosság csupán 9,6 százaléka gondolja, hogy ma Magyarországon a két legfontosabb kérdés egyike a környezeti változásokkal áll kapcsolatban. (a válaszadókat elsősorban az egészségügy és a szegénység foglalkoztatja).
- Az emberek 56 százaléka valamennyire vagy nagyon aggódik a környezeti problémák miatt. A klímaváltozás tényét a megkérdezettek 97 százaléka nem kérdőjelezi meg. Azonban csak a 41 százalékuk szerint felelős ezért elsősorban az emberi tevékenység, 45 százalék szerint „ugyanolyan mértékben változik a természetes folyamatok és az emberi tevékenységek hatására”.
- A klímaváltozást a legnagyobb környezeti problémának gondolók között felülreprezentáltak a budapestiek, a fiatalabb középosztálybeliek és a baloldali pártra szavazók.
- Kevesebben tartják túlzottnak a környezetért való aggódást, mint a kilencvenes években: 47 százalékról 30-ra csökkent azoknak az aránya, akik szerint túl sokat foglalkozunk a természet jövőjével.
(g7.hu)
(foto: fridaysforfuture.hu)
