Egyre-másra adják ki nyilatkozataikat hírességek és politikusok a vasárnap kezdődő glasgow-i ENSZ-klímacsúccsal (COP26) kapcsolatban, míg a szakemberek azt latolgatják, hogy vajon milyen kimenetele lehet a találkozónak. Megnéztük, hogy mire lehet számítani a történelminek ígérkező eseményen, milyen témákban lehet előrelépés, és valóban eljöhet-e a várva várt globális fordulat.
Mi is az a klímacsúcs?
Közel három évtizede szervezi az ENSZ nagyjából évről évre az úgynevezett Részes Felek Konferenciáját (COP, Conference of Parties), melyen az 1992-ben elfogadott ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény aláíró országai vesznek részt. Ezek lényegében a nemzetközi klímapolitika legjelentősebb eseményei, egyben a kérdésben a legfőbb döntéshozó fórumok.
Az COP-ok történetének két legjelentősebb mérföldkövéből az első az 1997-es COP3, amely azért maradt nevezetes, mert az itt elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv volt az első, amely jogilag kötelező érvényű kibocsátáscsökkentési célokat határozott meg az ezeket ratifikáló fejlett országok számára.
A másik nevezetes alkalom a 2015-ös párizsi COP21, ahol azt az ígéretet tették az államok, hogy a globális felmelegedést lehetőleg 1,5 °C alatt fogják tartani. Az itt megszületett Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény, melyet máig 195 ország írt alá, abban jelent újdonságot a kiotóihoz képest, hogy minden országtól ambiciózus vállalásokat vár a kibocsátáscsökkentés kérdésében.
Mit akarnak elérni a glasgow-i klímacsúcson?
A COP26 fő célja teljesen világos: olyan vállalások, megállapodások és együttműködések elérése, melyek lehetővé teszik a párizsi klímaegyezményben lefektetett célok elérését. Ez nem lesz túl egyszerű feladat, hiszen ahogy korábbi cikkeinkben már írtunk erről, az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés már most meghaladja az 1–1,1 °C-ot. Akár néhány éven belül – ha ideiglenesen is – átlépheti a Párizsban célként meghatározott 1,5 °C-ot.
Nehéz menet lesz a COP26
Ahhoz, hogy esély legyen 1,5 °C-os, de legalább a 2 °C-os cél elérésére, 2030-ra nagyjából a felére kellene csökkenteni a kibocsátást, míg 2050-re globálisan el kellene érni a nettó nulla kibocsátást. Az IPCC nyár végi jelentése és számos más tudományos eredmény igazolja, hogy a fosszilis energiára támaszkodó gazdaságunk mielőbbi hatékony átalakítása nélkül kevés reményünk van a felmelegedés kordában tartására.
Kapcsolódó bejegyzések
Merre tovább az IPCC jelentése után?
Az IPCC 6. jelentése az utolsó figyelmeztetés lehet. Most kell behúznunk a vészféket, ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát.
Jelentősebb vállalások és cselekvés kellene
A legtöbben azt várják a klímacsúcstól, hogy az ígéretek helyett végre valódi cselekvésekről állapodjanak meg az országok. A kutatók becslései szerint 2030-ra 45%-al kellene csökkenteni a kibocsátást a 2010-es szinthez képest, 2050-re pedig globálisan el kellene érni a nettó nulla kibocsátást, hogy esélyünk legyen a 1,5 °C-os célon belül maradni. A realitás azonban egyelőre az, hogy a jelenlegi vállalásokkal együtt – beleértve az EU vagy az Egyesült Államok nagyszabású terveit is – 2030-ra még mindig 16%-os növekedés várható a kibocsátásban ahelyett, hogy nagyjából a felére csökkenne.
Ez nem független attól, hogy a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának számító Kína nem jelentett be új klímatervet azóta, hogy Hszi Csin-ping elnök tavaly bejelentette, hogy 2060-ra szeretnék elérni a klímasemlegességet. Nem az ázsiai szuperhatalom az egyetlen azonban, amely még adós a kötelezettségvállalásokkal. Olyan nagy kibocsátók, mint Oroszország, Ausztrália vagy Szaúd-Arábia szintén nem nyilatkoztak még vállalásaik megújításáról. Mellettük megemlítendő India is, amely jelezte, hogy nem kíván klímasemlegességi céldátumot meghatározni.
Klímaigazságosság nélkül nem lesz változás
A fejlett országok 2009-ben, majd 2015-ben is ígéretet tettek arra, hogy 2020-ig évi 100 milliárd dollárral támogatják majd a fejlődő országokat, hogy a klímaváltozás negatív hatásaival meg tudjanak birkózni, valamint meg tudják valósítani a klímasemlegesség elérését szolgáló zöld átmenetet. Ez az összeg azonban elenyészően kevés, a szakértők szerint a minimum minimuma. Ráadásul a támogatás a mai napig nem valósult meg maradéktalanul, tavaly például összesen 80 milliárdot sikerült összeadni.
Kapcsolódó bejegyzések
Adósságcsapda gátolja a klímaváltozás elleni cselekvést a fejlődő országokban
Egy friss jelentés szerint a szegényebb országok 5-ször többet költenek adósságaik törlesztésére, mint a klímaválság enyhítésével kapcsolatos kiadásokra.
Ehhez képest az ENSZ, az OECD és a Világbank egy 2018-as jelentése arról számol be, hogy a 2030-ra elérendő fejlesztési és klímacélok teljesítéséhez globálisan 6900 milliárd dollárra lenne szükség évente. Ez még akkor is óriási különbség, ha annak a friss jelentésnek a becslésével számolunk, amely 5000 milliárdról szól. A dolgot tovább nehezíti, hogy egyes fejlődő országok, mint India, Brazília vagy Dél-Afrika szerint a mostani összegek nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy elkötelezzék magukat a kibocsátások csökkentése mellett, mert ehhez nagyságrendekkel több pénzzel kellene támogatni őket.
Kik lesznek ott?
Azt már most lehet tudni, hogy a klímacsúcson csaknem 200 ország magas rangú képviselői, köztük több mint 100 ország vezetői vesznek majd részt. Közben viszont a klímaváltozás kezelésének kérdésében szintén kulcsfontosságú országok – mint Kína, Oroszország vagy Brazília – vezetői nem lesznek jelen a találkozón.
Ott lesz viszont António Guterres ENSZ-főtitkár, aki meglehetős rendszerességgel hívja fel a figyelmet arra, hogy az utolsó órában vagyunk, ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki épp a napokban nyilatkozta, hogy a világ vezetőinek mindent meg kell tenniük a Párizsban deklarált kibocsátási célok eléréséért.
A találkozó legjelentősebb résztvevői között meg kell említeni Joe Biden amerikai elnököt, aki visszaléptette országát a Párizsi Klímamegállapodásba, valamint Boris Johnson brit kormányfőt vagy Emmanuel Macron francia elnököt.
Kapcsolódó bejegyzések
II. Erzsébet királynő titokban lobbizott azért, hogy birtokai mentesüljenek a klímatörvény alól
A brit királynő ügyvédei titokban győzködték a skót minisztereket, hogy a készülő klímatörvény alól mentességet élvezzenek az uralkodó kiterjedt birtokai.
Bár sokáig úgy volt, hogy II. Erzsébet brit királynő is részt vesz a konferencián, végül egészségügyi okokból távol marad, ahogy Ferenc pápa is, aki közel egy hónapja jelezte, hogy személyesen nem tud majd jelen lenni. Ezzel együtt a pápa a napokban úgy fogalmazott, hogy a világ sorsa iránti közös felelősségvállalás megújítására van szükség, tekintettel a klímaváltozás és „a közös otthonunk leépülése” jelentette példátlan fenyegetésre.
Jelen lesz az idén már 95 éves Sir David Attenborough is, aki szintén a napokban beszélt arról, hogy azonnal tenni kell a klímaváltozás ellen, vagy már késő lesz. Várhatóan Greta Thunberg is ott lesz a konferencián.
Hónapról hónapra egyre jelentősebbek és vitathatatlanabbak azok a változások, amelyek a bolygónkon történnek, és amelyeknek pusztító hatásait tapasztaljuk. Ha nem cselekszünk most, már késő lesz
– idézte a napokban az Attenborough-val készült BBC-interjút az MTI.
Magyarország is részt vesz a COP26-on
A magyar kormányt Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára képviseli majd a csúcson. A külső eseményeken természetvédelmi szervezetek is részt vesznek majd, mint például a Magyar Természetvédők Szövetsége.
A környezetvédelem terén globális cselekvésre is szükség van, de ezt ki kell egészítenie a lokális cselekvésnek is. Mindenki tehet azért, hogy tisztább környezetben éljünk
– mondta korábban a találkozóról szólva Steiner Attila.
Mi lehet a találkozó eredménye?
Egyelőre a szakértők is csak találgatnak azzal kapcsolatban, hogy milyen kimenete lesz a glasgow-i csúcsnak. A baljós előjelek közé sorolható, hogy Joe Biden ambiciózus klímatervét egyelőre a saját pártja sem fogadta el. Sokan arra számítanak, hogy csoda kellene ahhoz, hogy a mostani trendekkel homlokegyenest szembe menő vállalások szülessenek. Mások viszont úgy vélik, hogy a klímacsúcson elért eredmények közelebb hozhatják a párizsi célok elérését, de legalábbis biztos alapot szolgáltathatnak majd ahhoz, hogy a későbbi egyeztetések jelentős előrelépéseket érjenek el.
Mi egyelőre csak bízni tudunk abban, hogy a világ vezetői megfogadják a Frankie nevű Velociraptor tanácsait, és nem hajszolnak minket a kihalásba.
