Fanyarsága miatt az egyik legmegosztóbb gyümölcs, de ha már megcsípte a dér, a fáról szedve és fogyasztva utolérhetetlen élményt nyújthat. Tele van jótékony vitaminokkal, és nem igényel különösebb gondozást sem. Íme, a Kaukázus déli lejtőinek kedvelt gyümölcse, a naspolya.
A naspolya Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtőiről származó növény, a Fekete-tenger vidékén vadon is terem. Magyarországra valószínűleg olasz közvetítéssel került. Elsősorban gyümölcse miatt, de díszfaként is termesztik. Nevének eredete kétséges, a latin mespila szó olaszosodott nespula változatából származhat. A népi hagyomány gyakran laponyaként is említi.
A japán naspolya
A japán naspolya eredeti előfordulási területe pontosan nem ismert, azonban nagy valószínűséggel Kína dombos vidékétől egészen az ország déli felének középső részéig élhetett természetes állapotában. Ezt a gyümölcsfát már 1000 éve termesztik Japánban, minden bizonnyal ezért japán naspolya a növény neve.
A japán naspolya örökzöld cserje vagy kisebb fa. Lombkoronája kerek, törzse rövid, és a friss ágai gyapjasak. A fa magassága 5–10 méter is lehet, azonban általában csak 3–4 méteresre nő meg. Levelei váltakozva ülnek, egyszerűek, 10–25 centiméter hosszúak, sötétzöld színűek, kemények és bőrszerű tapintásúak. A levelek széle fűrészes és sűrű szőrrel borított, vastag sárgásbarna kiemelkedések láthatók rajtuk. A fiatal levelek felső részén ezek a kiemelkedések még sűrűek, azonban a növény idősödésével megritkulnak.
A virágai kicsik, csak 2 centiméter átmérőjűek, 5 szirmuk van. A szirmok fehérek. A virágok hármasával, tízesével bugavirágzatokat alkotnak. A gyümölcs ennek megfelelően fürtökben terem. A termés ovális körtére emlékeztet. A 3–5 centiméteres gyümölcs kívül sima tapintású, sárga vagy narancssárga, néha vöröses színű, belül pedig fehér. Az íze édes, a termesztett változattól függően többé-kevésbé savas. Egy gyümölcsben általában 3–5 mag ül, de számuk néha 1 vagy akár 10 is lehet. A japán naspolya ősszel és kora télen virágzik, a gyümölcsök érése kora tavasztól egészen kora nyárig eltart.
A japán naspolyát világszerte termesztik. Több mint 800 változata jött létre, amelyek közül a legkedveltebbek a Gold Nugget és a Mogi. Habár főleg szubtrópusi növény, a mérsékelt övön díszfaként is tartható. Amellett, hogy gyümölcse közvetlen fogyasztásra is alkalmas, alkoholos italok, például gyengébb borok vagy likőrök készítéséhez is felhasználható. Fontos tudnivaló, hogy a növény friss levelei és magvai enyhén mérgezőek.
Kapcsolódó bejegyzések
Immunerősítő kökény – A savanykás „tintapótló”
Bemutatjuk a dér csípte őszi napok különleges bogyós termését, a kökényt.
Naspolyafajták
Szentesi Rózsa
Származás: Magyarország.
Érési idő: október végétől december elejéig.
Gyümölcs: nagy, mutatós, szabályos körte alakú, zöldes- vagy sárgásbarna héjú, enyhén molyhos, íze, zamata, levesessége kiemeli a többi fajta közül; a legértékesebb és a legkorábban érő fajta.
Termőképesség: közepes növekedésű, rendszeresen és bőven terem, öntermékeny.
Hollandi óriás
Származás: ismeretlen eredetű, nevéből kiindulva Hollandiából származó, régen elterjedt fajta.
Érési idő: november 10-étől.
Gyümölcs: igen nagy, az óriás naspolyák csoportjába tartozik, lapított gömb alakú, világosbarna, a napos oldalon piros héjú, közepes ízű, enyhén leveses, magvai nagyok.
Termőképesség: koronája középnagy, szétterülő, terméshozama gyenge vagy közepes.
Nottingham
Származás: ismeretlen eredetű.
Érési idő: október végétől.
Gyümölcs: közepes, mutatós, gömb alakú, zöldes- vagy pirosasbarna héjú, molyhos, íze kellemes, kevésbé savas és leves.
Termőképesség: gömb alakú, középnagy koronát nevel, bőven terem.
A naspolyafa ismertetőjegyei
A naspolya 4–6 méter, ritkán 10 méter magas, kis termetű fa vagy tőről elágazó ágas bokor. Lombhullató. Koronája általában széles és alacsony, kevés, de erős, oldalra tartó, vörösesbarna vagy barna ággal. A korona később ellaposodik. A fa kérge kezdetben sima, szürkésbarna, később mélyen repedezett, szögletes lapokban lepattogzó; a leváló kéreg helyén vörös vagy sárga foltok maradnak. Erős hajtásait kezdetben sűrű fehér szőr borítja, később tövisek jelenhetnek meg rajtuk.
Szórt állású levelei ágon ülnek, alig nyelesek, hosszúkás tojásdad alakúak vagy lándzsásak, bőrszerűek. A rövid hegyes csúcsban végződő levél az alapjánál lekerekített, ép vagy finoman fogazott, a mélyen besüllyedt levélerek miatt hullámos. Színén halvány sötétzöld, fonákján világosabb színű, nemezesen szőrös.
Május közepén nyíló virágai egyesével, néha párosával helyezkednek el, rövid nyélen, 5 fehér sziromlevéllel és a környező fiatal levelekkel közrefogva. Rengeteg porzólevele van, portoka sötétvörös. A naspolya öntermékeny növény. A 2–3 centiméter hosszú, kemény almatermés a vacokból fejlődik. Jellemző rá a besüllyedt csúcs körül koronaszerűen kiálló öt csészelevél-maradvány. A termés halványan barnászöld, majd bebarnul. Utóérő, így a fagyok előtt érdemes leszedni és egyenletesen kiterítve érlelni. A naspolya magjai kemények. Melegigényes, ezért hazánktól északabbra már nem fordul elő.
Kapcsolódó bejegyzések
Csipkebogyó – Minden, amit tudni érdemes róla
Hecsedli, petymeg, bicske és még számtalan névvel illetik ezt az ősszel érő, igen egészséges bogyót.
Tudtad? A gyümölcsfák virágai többnyire öntermékenyek, ami azt jelenti, hogy a megporzó rovarok, pl. a méhek segítségével egy virágon belül létrejön a megtermékenyülés. A porzók pollenje a bibefejre tapad, a magházba jut, és megtermékenyíti a petesejtet.
A naspolyalekvár receptje kezdőknek!
A naspolya akkor ehető, ha már kellően puha, szinte lekváros állagú, és finom, fűszeres illata van. Ha azonban alkoholos szagot érzünk rajta, akkor a gyümölcs erjedésnek indult, ilyenkor inkább már ne fogyasszuk el!
A naspolyalekvár elkészítése
3 kg naspolyát mossunk meg és mindenestül – héjjal, magvakkal együtt – tegyük egy nagy lábosba! Kilónként 2 dl vizet számolva adjunk hozzá összesen 6 dl vizet, és kezdjük el lassú tűzön főzni a lekvárt! Amikor már kellően pépes a főzet, merjük bele egy szitába, és préseljük át rajta a gyümölcs húsát, míg végül a szűrőben már csak a magok maradnak. Mivel a naspolya héja igen vékony, és a szőrei sem túl nagyok, főzés közben mindegyik szinte eggyé válik a gyümölcspéppel. Ha az összes pépet átszűrtük, tegyük fel főni, és ha szeretnénk, adjunk hozzá 30 dkg cukrot! A cukor szinte 100 százalékban elhagyható, mivel a naspolya cukortartalma önmagában is igen magas.
Várjuk meg, míg rotyogni kezd, és nagyjából 15–20 perc alatt főzzük meg! Töltsük tiszta üvegekbe a naspolyalekvárunkat! Ha nagyon alaposak szeretnénk lenni, tehetünk a befőttesüvegek tetejére egy kis nátrium-benzoátot is. Csavarjuk rá az üvegekre a tetőket, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni!
Kapcsolódó bejegyzések
Lekvár cukor nélkül? Létezik!
Legjobb a besztercei, a beregi és a nemtudom szilvafajták, hagyományosan ezekből készül az összehasonlíthatatlan kenyérre való.
Milyen hatása van a naspolyának az egészségünkre?
A naspolya az őszi-téli hónapok értékes növénye, mivel gyümölcsének igen magas a C-vitamin-tartalma, és érésének idején más hazai gyümölcs már ritkán található. A népi gyógyászatban kérgének főzetével vérzéseket csillapítottak. Magjainak főzete pedig vesekőhajtásra alkalmas.
A Mazdarani Orvostudományi Egyetemen (Irán) végzett állatkísérletek szerint a naspolya levelének kivonata hatékonyan csökkentette a vércukorszintet, és segített a testsúly normalizálásában is. A Bukaresti Agronómiai és Állatorvosi Egyetem által felügyelt egyik kutatás során szintén elemezték a naspolya tulajdonságait és gyógyhatásait. A kutatók következtetései szerint a gyümölcsnek antioxidáns és antimikrobiális hatása van.
Ezekre figyelj a naspolya ültetése és metszése közben!
Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a kis termetű naspolyafa alapvetően a meleget kedveli, mégis nagyon jól tűri a telet, így a hazai klíma is tökéletes számára. A növény a talaj szempontjából sem válogatós, virágai pedig öntermékenyek, így több szempontból ez a tökéletes gyümölcsfa. Dekoratív lombkoronája miatt igazi esztétikai kuriózummá vált a kertekben, utcafrontokon és parkokban egyaránt. Alapvetően az almával, a körtével, valamint a birssel áll rokonságban, ám a magjai nagyon kemények, és igen nehezen csíráznak. Pontosan ezért nem egyszerű szaporítani, ám ha csemetét veszel, ültetésével kezdőként is könnyen boldogulsz majd.
A naspolya ültetése
Előkészületek: A naspolya a talajra nem igényes, de legszebben a tápanyagdús, közepesen kötött, nyirkos talajon díszlik. Ültetésekor figyeljünk oda arra, hogy a gyökerek megfelelő fejlődésének érdekében a kiásott ültetőgödör kétszer olyan mély és széles legyen, mint amekkora a vásárolt konténer.
A megfelelő hely kiválasztása: A naspolya melegigényes növényként a napos vagy félárnyékos, déli fekvésű helyeket kedveli. Termés nélkül is szépen díszíti kertünket, és mivel nem terebélyes növény, önmagában is ültethetjük előkertünkbe, alatta elhelyezve különböző félárnyéki, árnyéki évelőket.
Az ültetés menete: A kiásott gödörbe egyenesen helyezzük be a facsemetét! Az ültetés előtt érdemes a gödör aljára szerves trágyát tenni, ugyanis ezek a trágyák hosszan, 2–3 éven át képesek táplálni a növényt, mert pótolni tudják a talajban lévő tápanyagokat. A naspolya gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért ne ültessük túl mélyre! Ebben irányt ad az oltási pont (hengeres forradás), melynek a talajszint felett kell lennie. Ezután halmozzunk rá általános földkeveréket, majd alaposan öntözzük be a növényt!
A naspolya gondozása
A naspolya viszonylag kevés gondozást igényel. A virágkezdemények, melyekből később termés fejlődik, a vesszők végén helyezkednek el, ezért a naspolyát nem szabad metszeni, csak fiatal korában, amíg kialakítjuk a növény végleges habitusát. A metszés az elhalt vagy beteg vesszők eltávolításából áll, ennek ideje január vége, február eleje.
Kapcsolódó bejegyzések
Fülledt az idő? Támad a lisztharmat!
Azt hinnéd, ettől csak a borászoknak van félnivalójuk. Az igazság viszont az, hogy párás időben számos gombafaj támadhat növényeinkre.
A betegségekkel szemben is ellenálló fajta, de esetenként megtámadhatja a tűzelhalás vagy a lisztharmat. A tűzelhalásos tüneteket egy baktérium okozza, amely legfőképp nedves időben, a növényeken lévő sebzéseken vagy a virágbibén keresztül jut be a növény szöveteibe. A fákon a hajtáscsúcs úgy néz ki, mintha tűz perzselte volna, a levelek barnulnak, majd elszáradnak, a gyümölcsökön pedig barna, vizenyős foltok alakulnak ki. Ha időben védekezünk a betegség ellen, megelőzhetjük az elterjedését. A tűzelhalás ellen a leghatásosabb a tavaszi lemosó permetezés, illetve a fertőzött növényi részek eltávolítása.
A lisztharmat a vegetációs időben a fiatal zöld növényi részeket fertőzi meg, a leveleken és a hajtásokon fehér, lisztszerű bevonatot képezve. Leggyakrabban a meleg, száraz, homokos talajú vidékeken tűnik fel. A lisztharmat elleni legalapvetőbb megelőző védekezések a megfelelő fajtaválasztás, a termőhelyi adottságok kialakítása, a jó tápanyag-ellátottság és a szakszerű metszés, ezek révén jelentősen csökkenthetjük a betegség kialakulásának esélyét. Kémiai védekezésre a tavasszal kijuttatott kéntartalmú növényvédő szerek alkalmasak, illetve a fertőzött részek eltávolításával is megakadályozhatjuk a betegségek terjedését.
A naspolyát október végén, november elején lehet szüretelni, és az az ideális, ha hűvös, száraz, szellős helyen tároljuk. A kökényhez hasonlóan megvárhatjuk, hogy megcsípje a dér, azaz az első fagy, így pedig nyersen is fogyaszthatjuk ezt a különleges és ízletes gyümölcsöt.
Fotók: Canva
