Finn kutatók szerint az Északi-sarkvidék gyors felmelegedése az éghajlatváltozás egyik meghatározó jellegzetessége. Bár a kutatók már régóta tudják, hogy az Északi-sarkvidék átlaghőmérséklete gyorsabban emelkedik, mint a bolygó többi részén, az ütemet illetően eddig sok volt a félreértés.
Eredményeik szerint az elmúlt 40 évben a régió a globális átlagnál négyszer gyorsabban melegedett – ami a korábban vélt 2–3-szoros értéknél is magasabb. A sarkvidéki területek egyes régiói estén pedig, különösen a Norvégiától és Oroszországtól északra fekvő Barents-tenger, a szorzó akár hétszeres is lehet.
Kapcsolódó bejegyzések
Lehet, hogy már 2026-ra elérjük az 1,5 fokos melegedést
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 50% az esélyünk arra, hogy 2026-ra, ha csak egy rövid időre is, de elérjük az 1,5 fokos melegedést.
A gyorsabb felmelegedés következménye a gyorsabb olvadás is. Ez elsősorban a grönlandi jégtakaró esetében vezet nagyobb mértékű tengerszint emelkedéshez, de a légköri folyamatokra is komoly hatást gyakorol. Eredményeképp például Észak-Amerikában növekedhet a szélsőséges időjárási események, például heves esőzések és hőhullámok száma.
A sarkvidék gyorsabb felmelegedése nagyrészt egy öngerjesztő folyamatnak köszönhető. A felmelegedés hatására az egyre melegebb tengervízben megolvad a tengeri jég, melynek fehér felülete korábban visszaverte a napsugarakat. Enélkül azonban a tenger még jobban melegszik, ami további olvadáshoz vezet, a folyamat pedig lépésről–lépésre egyre erősebbé válik. (New York Times)
