A Szegedi Egyetem közleménye szerint az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják 2019 óta.
A kutatómunka célja a Tiszába érkező műanyagszennyezés eredetének felmérése, és a szennyezés mértékének megismerése a folyó teljes hosszán.
A kutatás első eredményei alapján a Tiszán átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse van egy kilogramm partmenti üledékben, míg a mellékfolyók esetében a szennyezettség értéke még nagyobb, kilogrammonként 4100 darab. Különösen magas a mért szennyezés a kárpátaljai Nagyág és a Romániából érkező Maros esetében.
Magyarországi szakaszon is jelentős mennyiségű műanyag juthat a folyóba, például Dombrádnál, Nagykörűnél és Csongrádnál kiugróan magas műanyag-koncentrációt mutattak a helyi strandok környezetéből gyűjtött mintákban.
Az üledékmintákban főképp különböző színű szálakat találtak, amelyek nagy valószínűséggel a környezetbe kijutó, nem megfelelően tisztított, műszál maradványokat tartalmazó mosóvízből, vagy kidobott ruhák és kötözőanyagok bomlásából származhatnak.
Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet kutatói a mintavételt a 2020-as tavaszi árvizet követően megismételték, a laboratóriumi vizsgálatok még tartanak. Ezúttal a korábbinál is több helyről gyűjtöttek mintát, így azt is meg tudják vizsgálni, hogy van-e összefüggés az üledék szemcsemérete és a szennyeződés koncentrációja között, illetve az árvíz újrarendezte-e a mikroműanyagok eloszlását a Tisza vízrendszerében.
