Sokan alighanem úgy élték eddig az életüket, hogy egyetlen másodperc erejéig sem gondolkodtak el a fenti kérdésen, inkább magától értetődőnek vették, hogy míg a holló fekete, addig a flamingó rózsaszín. A válasz azonban korántsem ennyire egyszerű, a flamingónak ugyanis nem a rózsaszín a természetes színe.
Míg például a zebrák esetében már az anyaméhben kialakul a fekete alapon fehér csíkos színezet, a flamingófiókák nem rózsaszínűen kelnek ki a tojásból. A madarak tollazatának eredeti színe szürkésnek vagy fehéresnek mondható, a csodaszép rózsás színük tehát nem velük született tulajdonság, nincs benne a DNS-ükben, hanem később, a kifejlett példányoknál alakul ki.
Fontos hozzátenni persze, hogy a kifejlett flamingók sem teljes testükben rózsaszínek. Szigorúan véve csupán a lábuk mondható annak, a tollazatukat tekintve a szárny felső részére jellemző a markánsabb, sötétebb rózsásság, ám a szárny alsó része már fekete. Ugyanez igaz a csőrükre is, melynek nagy része ugyan rózsaszín, ám a vége sötétfekete. A testüket borító tollazat tekintélyesebb része pedig inkább fehéres, melybe a halvány rózsaszín árnyalatai vegyülnek. Akad azonban olyan flamingófaj, amely rózsaszínűbb a rózsás flamingónál. Ez a karibi flamingó, melynek tollazata egyöntetűen rózsaszín, jelentősen markánsabb tónussal, a fekete szín azonban a csőr és a szárny esetében itt is jellemző.
Az vagy, amit megeszel
Ezt a mondást általában képletesen szoktuk alkalmazni, azonban a flamingók esetében majdnem szó szerint lehet venni, ugyanis a rózsaszín árnyalatokat a táplálkozásuknak köszönhetik. A flamingók többnyire különböző sósvizek környezetében élnek, és előszeretettel táplálkoznak légylárvákkal, de garnélarákkal is, amelynek színe szintén rózsaszínes, szóval gondolhatnánk, hogy ez lehet a kiváltó ok, és igazunk is lenne, azonban ezzel a válasszal még mindig leegyszerűsítenénk a dolgot.
Valójában arról van szó, hogy a garnélarák is azért rózsaszínes, mert olyan algákkal táplálkozik, amelyek béta-karotint tartalmaznak, vagyis egy olyan vöröses-narancssárgás színű anyagot, amelyből a szervezet a májban A-vitamint állít elő. A flamingók nemcsak a légylárvák és a garnélák elfogyasztása révén, hanem közvetlen forrásból szintén rendszeresen és komoly mennyiségben juttatnak ilyen algákat a szervezetükbe, az emésztőrendszerükben pedig a béta-karotinból pigmentek képződnek, melyek végül a flamingó tollazatában és a bőrében rakódnak le. Az egyes flamingók tehát az elsődleges táplálékaiktól színeződnek el ilyen vagy olyan arányban.
Kiemelt kép: Canva