A világ egyik legélhetőbb városa, Bécs (amely tavaly kicsúszott még a top tízből is a legélhetőbb városok listáján, az első hely most Aucklandé) megmutatja, hogy kell egy metropoliszt nemcsak élhetővé, de fenntarthatóvá is tenni. Talán így lehet összefoglalni a bécsi Smart City Summit célját.

A kétnapos eseményen az osztrák főváros nem önfényezést tart, inkább inspirálni akar és összekötni azokat, akik Európa-szerte a saját városuk zöldítésén és élhetőbbé tételén dolgoznak.

Bécs ambiciózus célt tűzött ki maga elé: a város 2040-re klímasemlegessé akar válni. Ezt a 2011-ben elindított Smart Klima City Strategyben határozta meg magának. Azt maguk a Smart City Summit előadói is elismerték, hogy ez nem könnyen elérhető cél, de nem is megvalósíthatatlan.

Doris Österreicher, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének (BOKU) kutatója többek között arról beszélt, hogy „Sok nemzetközi szervezet és egyezmény is előtérbe helyezi a klímavédelemben a városokat. Ezt teszi az ENSZ az SDG-céljaival és így van a Párizsi Klímaegyezményben is. Nem kérdés, sok dolgunk van nemzetközi és az egyes országok szintjén is, de nem maradhatnak ki a városok sem”, majd számokat sorolt, tényeket ismertetett.

Például azt, hogy a károsanyag-kibocsátások 40 százaléka köthető a városok bővüléséhez és az ottani építkezésekhez. Egy másik, IPCC által közzétett adat szerint a városok felelősek a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok 60 százalékáért.

A helyzet nem lesz könnyebb: Österreicher azt mondja, világszerte hetente másfél millió új városlakó van.

Miközben a klímaváltozás megoldásán dolgozunk, hárommilliárd embernek építünk városokat” – ezt nem ő mondja, csak idézte Peter Calthorpe urbanista egy 2017-es előadását. A BOKU kutatója szerint bár gyors változásokra van szükség, de a mai világ éppen az ilyenekben jó.

Szerinte három fő feladata van a városoknak: a hatékonyság növelése, a rugalmasság és az állapotromlás lassítása terén kell nagyot alkotni.

Ennek érdekében Österreicher szerint a meglévő lakóépületeket is újra lehet tervezni. Különösen igaz ez a korábbi nagy népességbumm idején épült lakóházakra. A 60-as, 70-es években, sokszor sebtében felhúzott nyugat-európai lakóblokkok bontással fenyegetése helyett már vannak tervezőirodák, amelyek teljesen új arculatot adnak nekik.

(Forrás: forbes.hu Kép: pexels.com)