Törökország hatalmas előnyre tett szert az energiatároló kapacitások kiépítésében, maga mögé utasítva a nagy európai gazdaságokat. A török stratégia a megújulók terjedésének gyorsítása mellett komoly leckét ad a versenyképességért küzdő kontinensünknek.
A globális energiaátmenet egyre inkább a tárolókapacitások kiépítéséről szól. A The Guardian című brit napilapban a napokban közölt publikáció az Ember elnevezésű klímakutató intézet adatai alapján érdekes trendekre hívja fel a figyelmet. A cikk rámutat arra, hogy Törökország 2022 óta több mint 33 gigawatt akkumulátorkapacitást hagyott jóvá a hálózata számára.
A Makronóm cikke szerint ez a szám különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy a hagyományosan éllovasnak számító uniós tagállamoknak – mint Németországnak és Olaszországnak – jelenleg csupán 12 és 13 gigawatt tervezett és működő kapacitásuk van. Az iráni konfliktus nyomán kialakult olajválság, valamint a zöldtechnológiák áresése olyan ösztönzőket teremtett, amelyeket Ankara láthatóan gyorsabban ki tudott használni, mint a bürokratikus európai döntéshozatal.
A törökországi beruházások fellendülése egy célzott állami beavatkozásnak, méghozzá a 2022-es országos szabályozásnak köszönhető, amely előnyös hálózati hozzáférést biztosít az olyan megújuló beruházásoknak, amelyeket azonos méretű energiatárolóval párosítanak. Ez az előírás azonnali befektetési impulzust küldött a piacnak. Az eddig benyújtott 221 gigawattnyi tárolási igényből már 33 gigawattot jóváhagytak, ami az ország szél- és napenergia-kapacitásának 83 százaléka.
Az Európai Unión belül csupán Románia büszkélkedhet ennél nagyobb aránnyal. A török projektek zöme az egyórás kisütési idejű akkumulátorokra épít, amelyek együtt 37 gigawattóra tárolási volument képesek biztosítani a hálózat számára, rugalmasan kiegyenlítve az időjárásfüggő termelést. A cikk tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva
