Étrendünk típusának megválasztása komoly következményekkel jár a környezetre és az éghajlatváltozásra nézve. Az élelmiszerrendszereket fenyegető aszályok és betegségek miatt most még fontosabb, hogy megpróbáljunk változtatni azon, hogy miként étkezünk.
Minden bizonnyal mindenki jól ismeri azt az étrendet, amelyről úgy találták, hogy a leginkább kedvező a biológiai sokféleség megőrzése és az élelmezésbiztonság szempontjából. Egy tanulmány szerint ennek az étrendnek a betartása leküzdheti „az éghajlatváltozás és a nem fertőző betegségek kettős terhét”.
Hogyan hat az ételválasztásunk a környezetre?
Az előrejelzések szerint a világ népessége az évszázad végére 10,9 milliárdra emelkedik majd. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) becslései szerint az élelmiszertermelésnek csaknem 50 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy kielégítse az igényeket. Ez pedig minden bizonnyal akadályozza a fenntartható növekedést és jelentős nyomást gyakorol a természeti erőforrásokra.
Az Advances in Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a jelenlegi mezőgazdasági és élelmiszer-rendszereket „a környezetromlás és az éghajlatváltozás fő mozgatórugójának tekintik”.
A tanulmány mögött álló görög tudósok hozzátették, hogy jelenleg a mezőgazdasági termelés a globális földterület körülbelül 40 százalékát foglalja el. Az állatállomány és az állatoknak szánt takarmány termesztése pedig az összes mezőgazdasági terület 75 százalékát teszi ki. A kutatók szerint az öntözés, a műtrágyák és a peszticidek használata a természeti erőforrások kimerüléséhez és a környezet leromlásához vezethet.
Emellett az élelmiszertermelés az édesvíz fő fogyasztója, illetve a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának akár 30 százalékáért is felelős.
Kapcsolódó bejegyzések
Több hüvelyes termesztése vezethet a fenntartható és tápláló élelmiszerrendszerhez
A Frontiers in Sustainable Food Systems című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az európai mezőgazdaság számára sokkal fenntarthatóbb és táplálóbb megközelítést kínál a bab, a borsó és a lencse nagyobb mennyiségben történő termesztése. A kutatás szerint a hüvelyesek hagyományos vetésforgókba való beillesztése jelentősen csökkentheti a növényvédő szerek és műtrágyák használatát, az Európai Zöld Megállapodással összhangban csökkentve a kibocsátást, miközben elősegíti az egészségesebb táplálkozásra való áttérést.
Melyik étrend a legjobb a környezet számára?
Erre a kritikus helyzetre reagálva a tanulmány megvizsgálta a különböző étrendek relatív előnyeit a fenntartható fejlődés és az élelmezésbiztonság szempontjából. A különböző görög egyetemek és intézmények tudósai összehasonlították a mediterrán étrendet a „nyugati típusú” étrenddel Belgiumban, Svájcban, Németországban, Ausztriában, Dániában és Svédországban.
Kutatásuk arra a következtetésre jutott, hogy a mediterrán étrend a legjobb bolygónk számára. Az olyan országok, mint Olaszország, Ciprus és Görögország bizonyultak a legkedvezőbbnek a biológiai sokféleség és az élelmiszernövények sokfélesége szempontjából.
A biodiverzitás szempontjából a mediterrán étrend a legjobb
A mediterrán étrend – bár országonként számos változata van – gazdag növényi alapú élelmiszerekben (például zöldségekben, gyümölcsökben és gabonákban), és általában alacsony benne az állati termék.
A tanulmány kimutatta, hogy a mezőgazdasági biodiverzitás, illetve az élelmiszernövény-fajták és -fajok diverzitása magasabb volt a mediterrán étrendben, mint a nyugati típusú táplálkozási mintákban. A kutatók azt is megállapították, hogy az étrend „alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátással, vízfogyasztással, földhasználattal és energiaszükséglettel jár együtt”.
A nyugati étrend – amelyről a tudósok azt állítják, hogy sok húst, tejterméket és feldolgozott élelmiszereket tartalmaz – olyan mezőgazdasági termelési módszereken alapul, amelyek „károsítják az ökoszisztémákat, növelik a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását és az üvegházhatású gázok kibocsátását”.
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a mediterrán étrend alkalmazása elősegítheti a biológiai sokféleség megőrzését, és kisebb nyomást gyakorolhat a természeti erőforrásokra.
Kapcsolódó bejegyzések
Diéta – Mit jelent, és mit érdemes tudni róla?
Minden, amit a diétáról tudni érdemes.
Hogyan étkezzünk a mediterrán diéta szerint?
A mediterrán diétában a gyümölcsök és a zöldségek jelentik az alapélelmiszereket az olyan teljes kiőrlésű gabonák mellett, mint a zab, a barna rizs és a teljes kiőrlésű kenyér.
A hüvelyesek, mint a bab, a lencse és a csicseriborsó kiváló fehérjeforrások, illetve az étrendnek tartalmaznia kell az olyan egészséges zsírokat is, mint az olívaolaj és az avokádó.
Csökkenteni kell az olyan élelmiszerek fogyasztását, mint a feldolgozott húsok (például a kolbász vagy a virsli), valamint a finomított gabonákat, mint például a fehér kenyér. A mediterrán diéta kevés feldolgozott élelmiszert (például a készételek), valamint hozzáadott cukrot tartalmazó terméket (például szénsavas italok) használ.
Fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy étkezéseinket fenntarthatóan bonyolítsuk, hiszen ahogy egy korábbi, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expót bemutató cikkünkben is írtuk: „A jóléti társadalmaknak jelentősen meg kell(ene) változtatniuk a táplálkozási szokásaikat a növényi élelmiszerek javára.”
Forrás: Euronews