Vizsgálják, hogy az Északi-tenger kaphatna-e törvényes jogokat
Vizsgálják, hogy az Északi-tenger kaphatna-e törvényes jogokat

Az Északi-tenger ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint Ön? Az Északi-tenger hágai nagykövetségén több tucat művész, filozófus és tudós jelenleg ezt a kérdést vizsgálja. Azt javasolják, hogy a tengert jogi személyként kellene elismerni – ugyanúgy, mint az embereket, a vállalatokat vagy az államokat.

A holland közigazgatási fővárosban zajló mozgalom mögött az éghajlati válság és a biológiai sokféleség csökkenésének a tengerre gyakorolt hatásai miatti aggodalom áll. Becslések szerint 600 000 köbméternyi hulladék hever a tengerfenéken, és egyre zavaróbb a hajózás, a part menti iparágak, illetve a tengeri olajfúrótornyok és a szélerőművek víz alatti zaja.

Mindez megváltoztatja az ökoszisztémát és veszélyezteti a tengeri élővilágot. Miközben a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlati válságnak más olyan hatásai is vannak az Északi-tengerre és a környező partvidékekre, amelyeket még csak most kezdünk megérteni.

Ha az Északi-tenger jogi személyi státuszt kapna, akkor a tenger, persze emberi meghatalmazottak segítségével, beperelhetné a bíróságon azokat, akik megsértik a jogait

– írja cikkében a Euronews.

A holland polgári jog jelenleg nem védi a természetet. Az emberek csak akkor perelhetnek környezetvédelmi ügyekben, ha saját jogaik, például a tiszta vízhez való joguk sérül. Ez azonban probléma. Például míg a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés sok ember számára még nem életveszélyes, a korallzátonyok számára már az. A mai napig csak azok a civil szervezetek perelhetnek környezetvédelmi ügyekben, amelyek bizonyítani tudják, hogy intézkedéseket tesznek a természet védelme érdekében.

Ez volt a helyzet 2021-ben, amikor holland környezetvédelmi csoportok sikeresen beperelték a Shell céget. Ez a klímavédelmi csoport útmutatót tett közzé arról, hogyan lehet sikeresen beperelni egy nagyvállalatot. Ebből kiindulva most a nagykövetség törekvésébe beágyazva egy egzisztenciális állítás rejlik: az Északi-tenger egy élőlény, nem pedig ökoszisztéma-szolgáltatások halmaza.

Az Északi-tenger nem tárgy, amely felett az emberek dönthetnek. A természet jogainak ENSZ-tanácsadója írt egy esszét arról, hogy az Északi-tenger jogi személlyé kellene-e válnia az Északi-tengeri Nagykövetségnek. Az ökocídiumért küzdők azt követelik, hogy a környezeti károkat a háborús bűnökkel azonos módon kezeljék.

Az Északi-tengeri Nagykövetség nincs egyedül a törekvésével. Csatlakozik a mintegy 400 kezdeményezésből álló globális mozgalomhoz, és mindannyian a természet törvényes jogainak elismerésére törekszenek. Korábban az új-zélandi parlament egyes természeti egységeket – a Te Urewera erdőt, a Whanganui folyót és a Taranaki hegyet – jogi személyeknek nyilvánította. Az őslakosokból és a kormány képviselőiből álló különleges képviseleti testületek felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy a nevükben felszólaljanak.

(Forrás: euronews.com/green)

search icon