Az Oxfam nemzetközi segélyszervezet pénteken közzétett új jelentése szerint az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek soha nem látott mértékben fokozzák az éhezést, a konfliktusokat és az egyenlőtlenséget azokban az országokban, amelyek a legkevésbé vannak felkészülve a hatások kezelésére.
A jótékonysági szervezet azt a 10 országot vizsgálta meg, amely 2000 óta a legtöbb, szélsőséges időjárással összefüggő válsághelyzetre vonatkozó ENSZ-fellebbezés tárgyát képezte: Afganisztán, Burkina Faso, Dzsibuti, Guatemala, Haiti, Kenya, Madagaszkár, Niger, Szomália és Zimbabwe. A jelentés megállapította, hogy ezekben az országokban az elmúlt hat évben több mint kétszeresére, 48 millióra nőtt az akut éhínségben szenvedők száma.
Az éghajlatváltozás által okozott pusztítás ellenére ez a 10 éghajlatváltozási gócpont ország együttesen a globális szén-dioxid-kibocsátás mindössze 0,1%-áért felelős. A G20-ak pedig – amelyek a világ 19 legnagyobb gazdaságát, valamint az Európai Uniót képviselik – mintegy 80%-kal járulnak hozzá.
„A leginkább érintett országok azok, amelyek a legkevésbé járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz, és a legkevesebb erőforrással rendelkeznek” – mondta a jelentés szerzője, Emily Farr.
Az Oxfam rámutat, hogy bár a felsorolt országokban az emberek elszegényedésének nem az éghajlatváltozás az egyetlen oka, a hirtelen időjárási szélsőségek megsokszorozzák a már meglévő konfliktusok, egyenlőtlenségek és gazdasági sokkok, például a COVID-19 világjárvány hatásait.
A jelentés rávilágít arra az iróniára is, hogy a globális élelmezési rendszer részben felelős a növekvő éhezésért, mivel ipari modellje és a vegyi anyagoktól való függősége az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának egyharmadát teszi ki.
„Az élelmiszerrendszer erősen a vállalati termelési modell felé orientálódik. Eközben a kistermelők, akik minimális mértékben járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz, és fenntartható technikákat alkalmaznak, nem kapják meg a szükséges támogatást„.” mondta Farr.
A jelentés emellett biztonságos és legális útvonalak biztosítását szorgalmazza az éghajlatváltozás miatt költözésre kényszerülő emberek számára. Szomáliában csak ebben az évben több mint egymillióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni. Latin-Amerikában az időjárási viszonyok megtizedelték a kávé- és kukoricatermést, és a veszélyeztetett közösségek tagjait arra kényszerítették, hogy az Egyesült Államokba vándoroljanak.
A gazdag iparosodott országok talán kevésbé vannak kitéve a szélsőséges időjárásnak, de korántsem immunisak, amint azt a közelmúltban Európában tapasztalt rekord szárazság és az Egyesült Államokban tapasztalható perzselő hőmérséklet jelzi.
A tanulmány arra figyelmeztet, hogy ha a globális hőmérséklet nem mérséklődik, akkor a világ eléri azt a fordulópontot, ahol az időjárási szélsőségek egyre inkább normává válhatnak: „Az éghajlati hatások először a legsebezhetőbbeket sújtják, de nincsenek határaik. A világ bármelyik gazdaságával megtörténhet„.
Forrás (npr.org)
