Az Európai Bizottság szerdán közzétett épületkorszerűsítési stratégiájáról, melynek keretében 2030-ig 35 millió épületet terveznek felújítani, melyről a vg.hu számolt be részletesen.
A program, amellett, hogy javítani fogja az épületekben élő, és azokat használó emberek életminőségét, csökkenteni kívánja a kontinens üvegházhatású gáz kibocsátását, melyért jelenleg mintegy 36%-ban az épületek felelősek. Ide köthető az uniós energiafogyasztás 40% is, melynek visszafogása kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. Ennek érdekében a következő tíz évben a korszerűsítési arányt legalább a duplájára kívánják emelni. A tervezet szerint akár 160 000 zöld munkahely is létrejöhetne az építőiparban.
A korszerűtlen épületekkel kéz a kézben jár az energiaszegénység problémája is — 34 millió európai nem engedheti meg magának, hogy fűtse az otthonát. Ennek orvoslására a bizottság egy tagállamoknak szóló ajánlást is közzétett az energiaszegénység kezeléséről.
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök nyilatkozata szerint,
„Célunk, hogy Európában mindenki olyan otthonban élhessen, amelyben anélkül lehet világítani, fűteni vagy hűteni, hogy az kiürítené a házi kasszát vagy tönkretenné a bolygót. (…)„
A program alapján stratégiai prioritást kell élvezzen az energiaszegénység, és a legrosszabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező épületek kezelése, a fűtés és hűtés dekarbonizációja, továbbá a középületek korszerűsítése.
