Legalábbis akkor, ha nem történik gyökeres változás. Az Argentin Antarktiszi Intézet (IAA) szakértői szerint a faj azért kerülhet már középtávon a kihalás szélére, mert szaporodásához létfontosságú a szilárd tengeri jég, mely a klímaváltozás miatt a jövőben akár el is tűnhet a Déli-sark körüli vizekből.

Mint írják, a madarak szaporodási ciklusához áprilistól decemberig szilárd tengeri jégre van szükség, ha azonban a tenger később fagy be, vagy korábban olvad, akkor a ciklus nem tud befejeződni.

Ha a víz eléri az újszülött pingvineket, amelyek még nem állnak készen az úszásra, és nincs vízálló tollazatuk, elpusztulnak.

– mondta Marcela Libertelli biológus, aki az IAA-nál két antarktiszi kolónia 15 ezer pingvinjét tanulmányozta.

Pontosan ez történt a Weddell-tengeren található Halley-öbölben élő kolónián, ahol három éven át minden fióka elpusztult. Nem mellesleg, ez a világ második legnagyobb császárpingvin csapata. Az Antarktiszon honos faj eltűnése drámai hatással lehet a terület élővilágára, már csak azért is mert az ottani táplálékláncot kevesebb faj alkotja, bármelyik kiesése pedig az egész rendszert felboríthatja.

Kapcsolódó bejegyzések

A pingvineket figyelve megérthetjük a klímaváltozást

Kulcsfontosságú indikátorként lehet tekinteni a pingvinekre, melyek segíthetnek megérteni az Antarktisz környékén végbemenő éghajlatváltozási trendeket.

A kutatók szerint egyébként nem a felmelegedés az egyetlen, mely veszélyt jelent az állatokra. Ahogy Liberti mondja, a turistahajóknak — épp úgy, mint a halászoknak — negatív hatásaik vannak az Antarktisz élővilágára. (Reuters)