A több választási lehetőség jobb, mint a kevesebb? Minél több játéka van a gyereknek, minél több programra jár, és minél több fejlesztést kap, annál boldogabb és teljesebb lesz az élete? Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor című könyve szerint épp ellenkezőleg.

„Vajon tényleg a »négy túlzás« – túl sok tárgy, túl sok választási lehetőség, túl sok információ, túl nagy sebesség – oszlopaira épül a családunk? Igen, azt hiszem, így van, de azt már nem hinném, hogy szándékosan alakítjuk így” – írja könyve bevezetőjében Kim John Payne. A pedagógus-pszichológus szerző éles kritikáját adja annak a fogyasztói szemléletnek, amely a több és több fogyasztásra sarkall, figyelmen kívül hagyva a gyermekek valódi szükségleteit és igényeit. A fent említett „négy túlzás” (köztük a képernyő előtt töltött gyermekkor és a játékszerekkel való elhalmozás) eredményei viselkedési problémákkal küzdő, a helyüket nem találó, boldogtalan gyerekek.

Kapcsolódó bejegyzések

Digitális függőségünk kihat a mentális egészségünkre – Podcast

Tagadhatatlanná vált: legtöbbünk az okostelefonja rabja lett. Vajon van kiút? Merre induljunk, ha szeretnénk visszakapni normális életünket?

Van optimum

Mielőtt még valaki azt gondolná, hogy a könyv írója szerint egy gyereknek nulla játék az ideális, és az, ha nem történik vele semmi, nehogy túlpörgessük, megnyugodhat, ilyesmiről szó sincs. Kim John Payne azt mondja, hogy viszonylag kevés játék esetén jobbak a gyermek esélyei arra, hogy elmélyülten játsszon, és ne a bőség zavarában kapjon egyik játéktól a másikig, néhány perc alatt megunva az újabbakat is. Van olyan, hogy elég, és az elég jobb annál, mintha több lenne. A könyv egyik fő állítása az, hogy a mai társadalmi-gazdasági berendezkedésünk egyszerűen túl sok, az életmódunk ártalmas (és, bár a könyvben ez csak érintőlegesen jelenik meg, mindez nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek sem jó).

Játék és képzelet

A szerző szerint minél bonyolultabb egy tárgyi játék, minél inkább el van döntve előre, hogy pontosan mire lehet használni, annál kevésbé enged teret a képzeletnek. Pedig ez nagyon fontos lenne a játék során. Nem véletlen, hogy sokszor épp az egyszerűbb játékaikhoz kötődnek erősen a gyerekek. „…[H]a a játék egyszerűbb, nagyobb részt adhatnak hozzá saját magukból. Ez a kevesebb adta szabadság: az odafigyelés, a részvétel, a befogadás szabadsága. Azok a »játékszerek«, amelyek semmit nem csinálnak, bármivé változhatnak a játék során.”

Az egyszerűsítés négy szintje 

A játékszerek mennyisége és milyensége azonban csak egy azon területek közül, ahol fontos az egyszerűsítés. Ez a környezet egyszerűsítéséhez tartozik, amelyen kívül még három szint nagyon fontos: a ritmus, az időbeosztás, valamint a felnőttvilág kiszűrése. Mindent nem részletezhetünk, arra ott a könyv, azonban egy témát még feltétlenül érdemes kiemelni.

Kapcsolódó bejegyzések

Szelektálás szobáról szobára: út a minimalizmus felé – I. rész – A fürdőszoba

Évek óta tervezgetem, hogy drasztikus változtatásokkal áttérek a minimalista életstílusra. Így hát a világméretű fejetlenség közepén, 2020-ban belevágtam.

A felnőttvilág kiszűrése

A könyv írója szerint nem kell rózsaszín szemüveget biggyesztenünk a gyermekeinkre, nem kell kerülnünk minden baj és probléma említését. Azonban nagyon fontos, hogy ne ezek határozzák meg a légkört. Az ökológiai válság és számtalan más társadalmi probléma korában ez elég nehéznek tűnik. Mégis a legjobb, amit tehetünk, az, ha a magunk részéről megtesszük, amit tudunk a problémák mérsékléséért, közben viszont nem a gyermekünket terheljük ezzel. „A gyerekeknek tudniuk kell, hogy a világuk jó világ. Érezniük kell, hogy a megfelelő helyen vannak, szeretteik védelmében. Helyük van az időben és az ígéretes világban.” Úgy gondolom, minél kisebb a gyermek, annál inkább igaz ez. Biztosan nem egyszerű megvalósítani ezt, de azon például sok múlik, hogy mennyire szűrjük meg a gyermekünket érő médiatartalmakat, egyáltalán mennyire tesszük ki a felnőttvilág ezen oldalának.

Egyáltalán miért egyszerűsítsünk?

A könyv alcíme Hogyan neveljünk nyugodtabb, boldogabb, magabiztosabb gyerekeket?, ami elég jól leírja, hogy mi a cél. Kevesebb tárgy, több idő a szabad ég alatt a zöldben, kevesebb információ a felnőttvilágból – ezek jelentenek jó alapot egy boldogabb, egészségesebb gyermekkorhoz. 

Könyvében egy sor olyan gondolatot fogalmaz meg, amelyekre szükség lenne az ökológiai fordulathoz. Csakhogy ilyesmiről nem igazán beszél. Arról beszél, hogy mit ad a gyerekeknek, ha nem zsúfoljuk túl az életüket. Mégis, amiket javasol, erősen egybevágnak azzal, amit az ökológiai szemlélet mond: keressük a jó életet az értelmes tevékenységekben, az embertársainkkal és más élőlénytársainkkal töltött időben, kapcsolatainkban. Ezek nem helyettesíthetők technológiai úton. Fogyasszunk kevesebbet, de ne önsanyargatásból!

Más világ

Az olyan könyvek, mint az Egyszerűbb gyermekkor, két nagyon fontos dolgot is adnak. Egyrészt rávilágítanak arra, hogy a fogyasztói társadalom, az anyagi javak örökös halmozása tévút, és messze nem csak azért, mert drámai pusztítást okozunk vele a földi élővilágban. Másrészt pedig kézzelfogható, részletes javaslatokat adnak, és segítenek pontosabban elképzelni, hogy milyen is lehetne az élet másképp. Megragadják a képzeletünket, és nemcsak kritizálják a ma uralkodó emberképet és világképet, hanem igyekeznek alternatívát is adni. Persze, az önkéntes egyszerűség fogalma nem ismeretlen azok számára, akik érzékenyek a földi ökológiai rendszerek sorsa iránt.

Érdemes elolvasni a könyvet, akár gyermeket tervezünk, akár már van gyermekünk, akár gyermekekkel foglalkozunk. De akkor is, ha „csak” érdekel minket egy, az emberi élet egy kikerülhetetlen részét eredeti szemszögből megközelítő, ökológiailag is érdekes értelmezése, nem kevés társadalomkritikával fűszerezve.

A bemutatott könyv és az idézetek forrása:

Kim John Payne (2013): Egyszerűbb gyermekkor – Hogyan neveljünk nyugodtabb, boldogabb, magabiztosabb gyerekeket? Ford.: Király Juli és Hűvös András. Budapest, Kulcslyuk Kiadó.

Kiemelt kép: canva