Vasárnap egy erőteljes robbanásos kitörés történt a szumátrai Marapi vulkánon. A kitörés időpontjában mintegy 70 turista volt a hegyen. Eddig 12 halálos áldozatról számoltak be a helyi hatóságok, 12 embert még mindig keresnek. A hegyen lévők súlyos égési sérülést szenvedtek.
A Tűzhányó Blog bejegyzése szerint a Marapi, a sziget egyik leggyakrabban kitörő tűzhányója, mintegy 2000 méterre magasodik a Bukittinggi síkság fölé. Évente rendszeresek a kitörései, legutóbb január és március között működött. Azóta viszonylagos nyugalomban volt, csak az időszakos földrengések jelezték, hogy nem csendesedett el teljesen. Ezért továbbra is a második – figyelmeztető – készültségi fokozat volt érvényben. A helyi idő szerint vasárnap délutáni vulkánkitörés előtt nem jeleztek földrengést, így a robbanás váratlanul következett be – írta Harangi Szabolcs vulkanológus bejegyzésében.
A szürke kitörési felhő mintegy 3 kilométerre emelkedett fel a vulkán fölé, északi irányban azonban egy piroklaszt-ár is lezúdult. A piroklaszt-ár vulkáni gázok és a robbanás során széttöredezett kőzet és szétszakított magma anyagából áll. Saját súlya, azaz a gravitáció hajtja, a földfelszínhez tapadva akár 100 km/óra sebességet is meghaladva zúdul le a vulkánok oldalán. Az áldozatok vélhetően ebben az irányban lehettek, és már nem tudtak elmenekülni a 3 kilométer távolságba jutó izzó vulkáni áradat elől.
2018-ban a guatemalai Fuego vulkán kitörése során, amikor hatalmas piroklaszt-árak rohantak le, több mint 200-an haltak meg a tűzhányó délkeleti oldalán. A Marapi váratlan vasárnapi kitörése sok tekintetben hasonlónak tűnik a japán Ontake 2014-es kitöréséhez is, amikor legalább 200 turista tartózkodott a hegyen, és 63-an haltak meg a hirtelen jött kitörés következtében. Az idei Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is számos előadás, és kerekasztal-beszélgetés hangzott el a szélsőséges és változékony időjárás és a globális felmelegedés miatt bekövetkező természeti katasztrófákra.
Kapcsolódó bejegyzések
Tűzhányók nyomába eredünk Harangi Szabolcs vulkanológussal – Holnapután
Vulkánokról, vulkánkitörésekről mindenki hallott már. De vajon azt is tudjuk, hogy a vulkáni működésnek milyen összetett következményei lehetnek?
Harangi Szabolcs szerint az ilyen minden előjel nélküli kitöréseket sokszor a felszín alatti magma felfűtő hatása okozza, amikor a sekély mélységben lévő vizek, oldatok túlhevülnek, felforrnak, és hirtelen gázhalmazállapotba kerülnek. A gyors térfogatnövekedés szétrobbantja a környező kőzettestet, és ez az anyag zúdul ki a vulkán kráteréből. A sok kőzettörmelék és az izzó gázok keverékéből alakulnak ki az ilyenkor létrejövő pusztító piroklaszt-árak.
A vulkáni működés jelenleg is tart, bár kevéssé erőteljes módon.