Az innováció szó hallatán sokak számára az újítás fogalma ugrik be először. A kreatív folyamat során valóban valami maradandónak a létrehozása a cél, de hogy honnan ered maga a kifejezés, s miként fejlődött napjainkig, az alábbiakból kiderül.
Az innováció egy kreatív ötletből megszülető folyamatot jelöl, amelynek eredményeként az ötlet megvalósul. Etimológiailag az innováció szó visszavezethető az in-novare latin kifejezésre, melynek jelentése ’újulásban’. A fogalom így magában foglalja a fejlődés bármilyen fajtáját, és kifejezi annak újdonságként felfogható mivoltát is.
Az innováció elméleti alapjai legelőször Joseph Alois Schumpeter, osztrák közgazdász tanulmányában jelentek meg. Ennek nyomán az innovációnak ma a következő típusait különböztetjük meg: új termék bevezetése, új gyártási mód bevezetése, új piac megnyitása, új nyersanyag vagy félkész termék, forrás megszerzése, illetve iparági átszervezés.
A második modernizáció elméletének (Garai László) nyomán az innovációt ma már a gép helyett az ember–gép-rendszerre értelmezzük. A kreativitástól annyiban különbözik, hogy olyan folyamatot jelöl, melynek egyik első „állomása” maga a kreativitás, vagyis az alkotóerő, az új ötlet, az elképzelés, a koncepció, amely alapja lehet minden fejlesztésnek.
A kreativitás (például feltalálói ötlet) akkor válik innovációvá, ha meg is valósul (a feltalált dolog, eszköz gyártása megindul), vagyis ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák, ha tehát a kreativitás innovatív produktummá válik.
Különböző definíciók
Az innovációt sokan különféle célból próbálták megragadni, ezért többféle meghatározás létezik, melyek részben fedik az innováció tartalmi igazságát. Az új Oslo kézikönyv szerint az innováció fogalma a következő: „Az innováció egy új vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás), illetve eljárás, azaz új marketing módszer, továbbá új szervezeti forma az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi környezetben, illetve a külső kapcsolatokban.”
Luecke és Katz az innováció szervezeti meghatározására fektette a hangsúlyt: „Az innovációt általánosságban úgy értelmezhetjük, mint egy új dolog vagy metódus bevezetését. Innováció lehet a megtestesülés, a kombináció és a tudásszintézis, az eredeti és értékes új termékek, folyamatok vagy szolgáltatások összességében.” Terese M. Amablie, amerikai akadémikus tette nyilvánvalóvá, hogy az innováció a kreativitással szorosan összefügg, de nem azonos vele. 1996-ban így fogalmazott: „Minden innováció kreatív ötlettel kezdődik. Mi úgy határozzuk meg az innovációt, mint kreatív ötletek sikeres alkalmazását egy szervezeten belül. Ebből a nézőpontból az egyének és a csapatok kreativitása az innováció kezdőpontja.”
Dr. Reith János, az MTA SZTAKI tudományos munkatársa szerint az innováció lényegi megvilágítását a következő képlet szemlélteti a legjobban: „Innováció= kitalálás+megvalósítás+elterjesztés, ahol a kitalálás=tudás+kreativitás, megvalósítás= akarat+munka, és elterjesztés=vállalkozás+munka.” Az Amerikai Egyesült Államok kormánya 2008 márciusában életre hívott egy bizottságot, amely az innováció mérhetőségét vizsgálta. Ők is a fogalom meghatározásával kezdték a munkájukat. Szerintük az innováció a következő: „Új helyettesítő termékek, szolgáltatások, folyamatok, rendszerek, szervezeti struktúrák vagy üzleti modellek tervezése, feltalálása, fejlesztése vagy alkalmazása a fogyasztók számára új értékek, a cég számára pedig pénzügyi bevétel létrehozásával.”
„Az innováció fejlődési folyamatot jelent és ezeknek a folyamatoknak az eredményét. Ezeken túl az innováció megjelenik a gyakorlati alkalmazásban mint trend, vállalati érték, vállalati stratégia és személyes kompetencia. Innovációra épülő fogalom az innovativitás, amely az innovációra való képességet jelöli. Az innováció nem azonos a reformmal, ez utóbbi átfogó, makroszintű modernizációs eljárást jelent, míg innováción a mikroszinten zajló fejlesztések értendők” – foglalja össze az innováció lényegét Százdi Antal.
Az innováció 5 alaptípusa
1911-ben, amikor Joseph Schumpeter kiadta első jelentős könyvét az innovációról The Theory of Economic Development címmel, innováción szakmai fejlődést értett. Elmélete szerint a kapitalizmus lényege az innováció lehetőségeinek keresése, melynek során az innováció az egyensúly agresszív lerombolására törekszik. A környezet nem adott, hanem állandó harcot és mozgást, „kreatív rombolást” eredményez, ezzel is egy dinamikus, érzékeny szelekciós folyamatot hozva létre. Véleménye szerint az innovatív vállalkozó az innováció motorja, aki tevékenysége során módosítja a helyzeteket.
Schumpeter, a 20. század egyik legjelentősebb polgári közgazdásza, tanulmányában az innovációnak öt alapesetét fogalmazta meg. Első a termék, azaz egy olyan áru bevezetése, amelyet a fogyasztók még nem ismernek. Ezt követi a folyamat, ami olyan új termelési módszer bevezetését jelenti, amelyet az érintett gyártási ágazatban szerzett tapasztalatok még nem teszteltek. A sorban az üzleti modell következik. Ide tartozik az új piac megnyitása, azaz olyan piacé, amelyre az adott ország adott gyártási ágazata korábban nem lépett be, függetlenül attól, hogy ez a piac előtte létezett-e vagy sem.
Negyedik a sorban a kínálat forrása. Ez a félkész áruk nyersanyagainak új beszerzési forrása, függetlenül attól, hogy ez a forrás létezik-e, vagy létre kell hozni. Végül pedig a fúziók és az eladások zárják a sort. Ezen bármely iparág új szervezetének végrehajtása, például egy monopolhelyzet létrehozása vagy felbomlása értendő.
E könyv egyik fő érdeme a közgazdaságtan kialakult „egyensúlyi” vagy „állandósult állapotú” nézetének a támadása. A kialakult nézet ugyanis azt feltételezte, hogy a termelők és a fogyasztók között körkörös áruáramlás működik. Hasonlatképpen ez a folyamat olyan, mint az egyfolytában áramló folyó, amelynek vize kissé emelkedhet vagy csökkenhet, valódi árvizek vagy aszályok azonban nem fordulnak elő, és a folyó soha sem térhet le a pályájáról. Ezzel szemben Schumpeter a könyvben amellett érvel, hogy a körkörös áramlás rendkívül szabálytalan, az árvizek és az aszályok mindennaposak, és a vállalkozói kalandok rutinszerűen elvágják a csatornákat a gazdasági táj képében.
Ennek a vállalkozói kalandnak fontos következménye, hogy Karl Marx „munkásosztálya” többé már nem „fekete lyuk”, ahogy ezt Marx feltételezte. Abban az időben, amikor Schumpeter megírta ezt a könyvet, a munkásosztály egyik tagja valóban megtörte ezt a tendenciát. Henry Ford volt az, aki egykor a Detroit Edison Company főmérnökeként megalapította a Ford Motor Company-t, és 1908-ban elindította a történelmi T-modellt, amely milliárdossá tette.
Az innováció folyamata
Az innovatív fejlődés alapvetően három irányból indulhat el. A három meghatározó háttérpólus a kapcsolati tőke, a technológiai bázis és a piac.
A piac
A piaci indíttatás a fogyasztók részéről felmerülő igények kielégítésére szolgáló technológiának a kidolgozását és a megoldási módszereknek a keresését jelenti. A kutatás kiindulópontja itt a marketing, az igények pontos feltérképezése, pontosítása, karakteressé tétele. Az igények feltárása rávilágít a technológiai résekre, melyek irányt szabhatnak a kutatásoknak, így befolyásolva az ismeretanyag-bővítés irányát. Az így kialakuló fejlesztési folyamat a hiányzó technológiák meghatározásával nemcsak célokat fektet le, de egyúttal irányt mutat a kutatásra elkülönített pénzügyi háttér optimális felhasználását illetően. Ilyen piaci indíttatású kutatás általában egy új gyógyszer kutatása.
Technológia
A technológiai indíttatás ezzel szemben egy új technológiából indul ki, és annak felhasználásához keres üzleti körülményeket. A technológiai bázisú innováció igénybe veszi a marketinget, hogy segítségével kutassa az igényrendszert, abban alkalmazási területeket, réseket keresve. Szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy a marketing eszközeinek segítségével új igényeket alkotnak, hogy a technológia gazdaságilag is hasznosítható legyen. Ilyen technológiai indíttatású innovációnak számít az 1980-as évek végén a japán Sony vállalat által piacra dobott szalagkazettás walkman. A walkman sikerének mértékét nem tudták előre megjósolni, sokáig hezitáltak, egyáltalán piacra merjenek-e lépni ilyen eszközzel. Ma már tudjuk, hogy a találmány átütő sikert aratott világszerte.
Kapcsolati tőke
A kapcsolatfejlődési indíttatások a felhasználóorientált szemléletből származnak, és abból indulnak ki, hogy a kölcsönösen kommunikatív jelenlétben és az aktív piaci viszonyok között lehetséges a részt vevő felek és sajátos szerepükből adódó tevékenységeik mélyülő megértése és ehhez kapcsolódóan a felmerülő szükségek mélyebb és szélesebb körű felismerése és betöltése. Ez ahhoz hasonlítható, amit egy jó házasságban – mint kölcsönös elkötelezettségen, mégis tartósan önkéntes együttműködésen alapuló szeretetkapcsolatban – a felek egymás részéről megélhetnek. Ugyanez nyilvánvalóan az üzleti életben is produktív, sőt különlegesen innovatív módszertan, mert azon túl, hogy interdiszciplináris, egyszerű, lényegretörő és hatékony.
Kapcsolódó bejegyzések
Zöldáramból zöldgáz: magyar innováció a power-to-gas technológiában
A megújuló forrásból származó energia termelésének növekedése miatt komoly kihívás az energiatöbblet tárolása, amire megoldás lehet a zöldáram gázzá alakítása, a power-to-gas technológia.
A piaci indíttatástól elsősorban abban különbözik, hogy az itt figyelembe vett kulcssajátosságok túlmutatnak a szakmai és a piaci kereteken, és azokat az identitáselemeket veszik alapul, amelyek tettekben is megnyilvánulnak. Nagy előnye ennek a keretrendszernek, hogy a szereplő felek fejlődésével és a gyakorlati arculatok dinamizmusaival is számol.
Három az egyben
Előfordulnak olyan esetek, amikor mind a technológia, mind a piac, mind a kapcsolatfejlődés adott a fejlesztéshez. Ezek optimális megoldások, könnyen és gyorsan terjedő innovációk. Jó példa erre az internet könnyű és sikeres elterjedése. Olyan esetben viszont, amikor nincs konkrét technológiai eszköz a kezünkben, és még a piaci indíttatás is hiányzik, a kapcsolatfejlődés mentén további jelentős inspirációk nyerhetők új innováció felé. Ezenfelül is előfordulnak nem szándékos, nem tervezett előrelépések. Ez utóbbira jó példa a Viagra hatásának véletlenszerű felfedezése, hisz a szert eredetileg szívgyógyszernek kísérletezték ki.
Mérhető az innováció?
Az elmúlt évtizedekben az innováció mérése kiemelt területté vált, és a nemzetgazdaságok kulcsmutatói közé emelkedett. Az országok – sőt földrészek, gazdasági, politikai szervezetek – versenyképességi összehasonlításai során főként az egyes gazdaságok innovációs teljesítményeit, kutatásfejlesztési potenciálját vetik össze. Számos nemzetközi és hazai szervezet fókuszál a folyamatra, és határozza meg, hogy pontosan mit ért innovatív tevékenységen, és milyen szempontok alapján méri.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az EUROSTAT közös munkájának eredményeképpen elkészült a mintakérdőív, melyet az EU tagállamain kívül más országok is alapul vesznek. A felmérésben használt fogalmak az Oslo kézikönyvben leírtakra épülnek, így értelmezésük egységes. A tagországok az EUROSTAT által készített részletes módszertani útmutató alapján végzik az adatgyűjtést, így biztosítható az eredmények nemzetközi összehasonlíthatósága és a megfelelő adatminőség, ami az elmúlt időszakban jelentősen javult. Ez utóbbihoz az is jelentősen hozzájárult, hogy valamennyi tagországnak – az adatfelvétel mellett – meghatározott felépítésű egységes minőségjelentést is kell készítenie.
Kapcsolódó bejegyzések
Legyőzhetik-e az innovációk a klímaválságot?
Szennyezett levegőből előállított fekete tinta, levegőtisztító pad, bambuszból készülő kompozit … Az emberi fantázia nem ismer határokat, ha arról van szó, hogyan vegyük fel a harcot a klímaváltozás ellen. Már ma is rengeteg olyan innováció létezik, amely pozitívan formálja a jövőt: közülük sok bonyolultnak tűnhet, némelyik viszont egyszerűbb nem is lehetne. E technológiai újításokról is szól a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvénye, a Planet Budapest 2021.
Ebben az alkalmazott adatgyűjtési eljárás leírása mellett szerepel minden olyan információ, amely alapján teljes képet kaphatunk az adatok megbízhatóságáról, a javasolt módszertantól való eltérésből eredő – az összehasonlíthatóságot esetleg befolyásoló – tényezőkről és arról is, hogy az adatfelvétel milyen terhet jelent az adatfeldolgozó és az adatszolgáltató számára. A jogszabályi előírás szerint a tagországok kétévente azonos tartalmú mutatószámokat állítanak elő, melyeket az Európai Innovációs Eredménytáblában szintén felhasználnak, és ezek a szakpolitikai döntéshozatal lényeges információforrásául is szolgálnak.
A felmérés adataira támaszkodva olyan tanulmányok készülnek, melyek az innovációt összefüggéseiben, teljes rendszerében mutatják be, feltárva a környezet, ezen belül a kormányzat szerepének hatását, továbbá az innovációs teljesítmény javítására irányuló javaslatokat is megfogalmaznak. A politikai döntéshozók részéről újabb és újabb információigények merülnek fel, melyek döntő részét az innovációs adatfelvétel segítségével ki lehet elégíteni. Ilyen például az innovációs adatok regionális bontása, ami a tagállamok többségében, így Magyarországon is csak 2006 óta áll rendelkezésre. Azonban néhány ország, például Németország, Svédország, Hollandia ezeket az adatokat még nem tudja előállítani.
Mélyebb közgazdasági elemzésekre is mód nyílt a mikroadatokhoz való hozzáférés lehetőségének megteremtésével, s bár a tagállamok egy része a teljes egyedi adatállományt még nem adja át az EUROSTAT-nak, a korszerű anonimizálási technikák kialakítása és az Európai Statisztikai Hivatalnál a szakemberek rendelkezésére álló kutatószoba megnyitása nagy előrelépést jelentett. Több szakértői csoport foglalkozik az innovációstatisztika további fejlesztésével. Közülük a legjelentősebbek az OECD NESTI és az EUROSTAT szervezésében működő munkacsoportok, melyek többnyire egymással együttműködve dolgoznak a jelenlegi hiányosságok megszüntetésén és az elsősorban az adatfelhasználók részéről felmerülő igények kielégítéséhez szükséges feltételek megteremtésén.
Mi segíti elő az innovációt?
Számos tényező járul hozzá az innováció természetéhez, táplálásához és környezetéhez. A legjobb tanácsadók, akik a siker elérésében támogatják a korai szakaszban lévő vállalkozásokat és üzleti vezetőket, négy tényezőt mérlegelnek, melyek elősegítik a kreativitást és a vállalkozói szellemet.
Külső környezet
A kulturális környezet jelentős hatással lehet arra, hogy egy új ötlet elinduljon. Egyes városok és országok különösen vendégszeretőnek tűnnek az innováció és a vállalkozói szellem számára. Az innovatív kulturális környezetek magukban foglalhatják az olyan kultúrát, amely értékeli a tanulást és az oktatást.
Élénk belső kultúra
Az élénk belső üzleti kultúra gyakran megkülönbözteti a sikeres és a sikertelen szervezetet. A régi vállalatok sokat fektetnek be az indítási kultúra újrateremtésébe, például az agilitásba és a kísérletezésbe a saját vállalkozásukon belül.
Pierre Fouques du Parc, a Boyden franciaországi ügyvezető partnere szerint „a scale-up és a startup üzletág, amelyek sikeresek voltak, rendkívül agilisak és gyorsak. Általában a startup és a scale-up mindig az idővel harcol, ami a legnagyobb ellenségük.”
Az agilitás, a rugalmasság és a kísérletezés minőségének előmozdításával a vállalatok és az üzleti vezetők nyitottságot, kíváncsiságot és kockázatos gondolkodást alakíthatnak ki. Ezek szükségesek ahhoz, hogy kilépjünk a kulturális komfortzónából, és figyelembe vegyük, valamint megértsük a szélesebb piacokat. A kockázatot, a kudarcot és a kísérletezést támogató vállalati kultúrák több innovációt tesznek lehetővé, és gyorsabban piacra dobják az új termékeket.
Helyes vezetés
Az innovációbarát kultúra kiépítése gyakran a jó vezetés eredménye. Richard Lin, a Korn Ferry tajvani irodájának és a Cross Straits Practice irodájának igazgatója úgy látja, hogy a nagyszerű vezetőknek van jövőképük, kitűznek egy napirendet, és létrehoznak egy küldetést. Lin hozzáteszi: „Minden arról szól, hogy szeresd, amit csinálsz, s teremtsd meg hozzá a szenvedélyt és az energiát! Ezek azok a dolgok, amelyek megfoghatatlanok, de új magasságokba emelhetik a szervezetet.”
A hatékony üzleti vezető nyitott, jó csapatokat toboroz, valamint empátiát és alázatot sugároz. A jó vezetők kiváló belső kommunikátorok is. A hatékony belső kommunikáció pedig ötletekhez, kreativitáshoz és innovációhoz vezet. Azok a vezetők, akik az ötleteket meghallgatják, inspirálhatják a gondolkodást a szervezetük minden részében.
A felvétel kulcsfontosságú
Egy innovatív üzleti vezető nem tud tőkét kovácsolni egy jó ötletből a megfelelő emberek nélkül. A tehetségek vonzása, felvétele és megtartása ezért kiemelten fontos. Pierre Fouques du Parc szerint „a munkaerő-felvétel továbbra is nagy sikertényező egy vezető számára.”
A tudományos élet hazai és külföldi képviselői a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is részt vettek. A rendezvényen a bolygónkat érintő legfontosabb kérdésekkel kapcsolatban számos értékes előadás és innovatív megoldás hangzott el.
Fotók: Canva, Pixabay, Wikimedia, Stock photo
