Manera

Kapd a válladra a fenntartható divatot!

Lehet egy csakis növényi alapanyagokból készült, műanyagmentes táska praktikus és esztétikus? Természetesen! A Manera Studióból egytől egyig ilyen darabok kerülnek ki. A márka megálmodójával, Kis-Baraksó Alexandrával beszélgettünk.

Hogyan kerültél a fenntartható design világába, és miért éppen a táskatervezés fogott meg?

Az Óbudai Egyetem formatervező mérnöki szakáról indultam el. A saját hangom, látásmódom keresése organikusan sodorta a munkámat a fenntartható szemlélet felé. Mivel az alapszakon nagy hangsúly volt a textilen, mint anyagon és kiindulási alapon, így erről tanultam a legtöbbet; evidens volt, hogy ez valamiképp a terméktervezési hozzáállásomat is alakítja. A táskákat hasonló „útitársnak” tartom, mint a számomra másik nagyon kedves tárgy kategóriát, a bútorokat, csak más síkon. A táskatervezésre ugyanakkor egy állomásként tekintek, semmiképp sem végpontként vagy megérkezésként.

Milyen filozófia alapján működik a cég?

A márka alappillére, hogy a természeti környezeten túl, a benne élőkkel is harmóniára törekedjünk. A tárgyak iránti igényünk csak ezek után következhet. Hiszem, hogy lehetséges a fogyasztási kultúránkat úgy alakítani, hogy azzal senkinek sem ártunk. Amikor elindult a Manera gondolata, még sokkal többet jelentett, ha az ember azt mondta, fenntartható módon szeretne termékeket tervezni és gyártani. Ma már nem kérdés, hogy egy márka, ha hiteles szeretne lenni, akkor így kell működnie. Ez persze egy részről egyáltalán nem probléma, egyenesen üdítőnek kellene lennie, hogy ezt ma már nem kell magyarázni. Van viszont egy erős marketing iránya az egész szemléletnek, amit – erre ráérezve – az is felvesz, aki nem feltétlenül teljesíti a kritériumokat, amiktől elkezdhetünk fenntartható tervezésről beszélni. Emiatt az elején picit nehéz úgy kommunikálni, hogy az átlag fogyasztó számára érezhető legyen a márka őszinte elköteleződése a fenntartható design szemlélete iránt.

Honnan jön a Manera név?

A ‘manera’ spanyolul ‘mód’-ként fordítható, a riói brazil portugál pedig a ‘maneiro’ szót használja arra, amire mi itthon azt mondjuk, vagány. Ez főként a szemléletváltás ösztönzésére utal, a déli eredet pedig személyes kötődésem ezek iránt az – egyébként organikus és természetközeli – mediterrán kultúrák iránt.

Miben egyedülálló a Manera Studio koncepciója Magyarországon, esetleg Európában?

Funkcionálisabb és profánabb oldalról azt válaszolnám, hogy a főbb alappillérek közös megvalósulása miatt: a növényi, természetes alapanyagok használata, a vegyszermentesség, a minimalista, de praktikus formatervek, a saját alkatrészek, csomóponti elemek. Mindezt őszinte, nyílt kommunikációval közvetítem, így próbálok olyat adni, amivel máshol nem igazán lehet találkozni. Szintén különleges, hogy a márka csírájának tekinthető kísérleti tervezést sem tettem félre. Ebből kezd el lassan kinőni egy labor, ahol anyagkísérletekkel foglalkozom, és az ezzel kapcsolatos edukáció is a Manera Studio szerves része lesz hamarosan.

A laborban kombucha gombát is tenyésztesz. Mesélj picit, ez hogyan kapcsolódik a táskatervezéshez?

A mikroorganizmusokból születő, saját termesztésű alapanyagoknál organikusabb és környezetbarátabb megoldás szerintem nem létezik, ilyen a kombuchából szárítás és olajozás által készült gombabőr is. A vonzalmam a kísérleti tervezés iránt pedig nagyon jól egybevág ezzel a vonallal, főleg, hogy az anyagkutatás mindig is jobban érdekelt, mint a formatervezés.

Milyen más alapanyagokból készülnek a táskáid?

Főként nagy szilárdságú növényi alapanyagú, GOTS minősítéssel rendelkező vásznakból, a fa alkatrészek pedig rétegelt lemezből. Az állati eredetű alapanyagok mellőzése elsődleges szempont, ezek után jön a természetesség, és ha van valamilyen speciális igény, aminek meg kell feleltetni egy anyagot funkcióját tekintve, akkor az utóbbiból engedek, az előbbiből nem. Az utókezelésekhez is szigorúan állok: ha szükséges, csakis saját kezűleg növényi, környezetbarát módon festem az alapanyagokat.

A Manera táskák egyik különlegessége, hogy az egyébként megszokottan műanyag vagy fém elemek fából készülnek. Nem kell tartani az amortizációtól?

Ezek az egyedi formatervezésű alkatrészek nem hagyományos fából, hanem rétegelt lemezből készülnek, amit szándékosan hangsúlyozok, ugyanis ez egy sokkal strapabíróbb alapanyag. Az alkatrészek mostanra 5-8 tervezési és tesztelési körön vannak túl, az elsőkben a barátok számára készült táskáknál előfordultak törések, ezt nem szeretném eltitkolni. De addig nem álltam le a fejlesztéssel, amíg elég meggyőző végeredmény nem született. A jelenlegi elemeket körülbelül egy-másfél éve véglegesítettem, és még nem érkezett egyetlen panasz sem rájuk. Természetesen a fém alkatrészekkel nem vehetik fel a versenyt, a műanyagoknál viszont szintekkel tartósabbak és ellenállóbbak. Bevallom, az alkatrészek esztétikája és a vagánysága is vezetett ezek megalkotásánál, hiszen kiemelik a termékeimet a piacon jelenlévők közül. Viszont nálam nagyon fontos volt az is, hogy ezek az elemek funkcionálisak legyenek, és ne öncélú díszítgetést jelentsen a fa alapanyag alkalmazása.

A természetes alapanyagok használatán túl hogyan jelenik meg a fenntarthatóság a termékeidben?

A táskák teljes életciklusa során meghatározó szempont a környezettudatosság. Kezdve onnan, hogy kizárólag hazai vagy európai alapanyagokat használok, hogy ne utazzák körbe a világot. A tervezésnél figyelembe veszem, mennyi és milyen erőforrásra van szükség a megmunkáláshoz, lehet-e azt minél anyagtakarékosabban végezni. De fontos szempont például a csomagolás, a szállítás, és természetesen a termékek utóéletére való odafigyelés is. Ezeken kívül a márka kommunikációjával próbálom a tárgyakra való odafigyelésre, azok megbecsülésére ösztönözni a fogyasztót, nem arra, hogy minél több darabot vásároljon.

A későbbiekben szeretnél bővíteni a termékskálán?

Hogyne, folyamatosan tervben van számos egyéb termék! A kézműves ösztöneim által vezérelve a közeli jövőben szeretnék picit elmenni egy lakástextiles irányba, később pedig a bútorok felé is.