Vannak fogások, amelyek nélkül szinte elképzelhetetlen a karácsonyi lakoma. Ilyen a mákkal, dióval gazdagon töltött bejgli, amely nem hiányozhat az ünnepi asztalról. A karácsony alkalmával fogyasztott mákos ételek hagyománya sok évszázados múltra tekint vissza, ám e szokás gyökerét már kevesen ismerik. Hajdanán az ünnepi asztalon feltálalt étkek egytől-egyig mágikus jelentéssel bírtak. Ezek mára kikoptak a köztudatból, ám az említett ételek fogyasztásának hagyománya szerencsére megmaradt. Alább összegyűjtöttük azokat az alapanyagokat, amelyek a tradicionális ünnepi asztal elengedhetetlen kellékei, és azon túl, hogy egészséges, fenntartható, szezonális étkek, szimbolikus tartalmuk is van. Érdemes hát tervezünk velük idén karácsonykor is.

A klasszikus karácsonyi menü

Vannak még, akik ismerik és ápolják a szülőktől, nagyszülőktől megörökölt hagyományokat, és szenteste a tradicionális menüt tálalják fel az ünnepi asztalra. Népszokásaink szerint a karácsonyt a húsvéthoz hasonlóan 40 napos böjti időszak előzte meg, amely az éjféli misével zárult. Így szenteste az ünnepi menü egyszerű, de tápláló húsmentes fogásokból állt, hagyományosan bableves és mákos tészta került az asztalra, és az éjféli misét követően tálalták csak fel a töltött káposztát, valamint más húsos étkeket. Ugyanakkor ezeknek az egyszerű fogásoknak különleges jelentőségük volt a karácsony misztériumában, miképp a közös étkezésnek is. Az egyszerűen díszített ünnepi asztal házi oltárként szolgált, a mellette elfogyasztott étel a könyörgés és a hálaadás szimbóluma volt, a közös étkezés a család egységét erősítette, az alapanyagoknak pedig különleges jelentéseket tulajdonítottak.

Kapcsolódó bejegyzések

Az ünnepi előkészületek forgatagában – 4 + 1 tipp a zöldebb karácsonyért

A nagy vásárlások közepette éppen a lényeg vész el: bármennyire is nehéz ráhangolódni a karácsonyra a nyüzsgésben, próbáld meg!

A bőség szimbólumai: mák és hüvelyesek

Az mindenki számára ismert, hogy az új év első napján lencsét kell fogyasztanunk, ha szeretnénk meggazdagodni. Valójában azonban nem csak lencsével alapozhatjuk meg a szebb jövőt: régi hagyományaink minden apró szemű termésnek hasonló jelentést tulajdonítottak. Így a bab, a borsó és egyéb hüvelyesek, valamint a mák is alkalmas lehet arra, hogy bevonzzuk a szerencsénket.

A fentebb említett alapanyagok olyan értékes, a szervezet számára jótékony hatású szezonális termények, amelyek rendszeres fogyasztása pozitív élettani hatásuk okán is javasolt. Kiváltképp megbecsülték őket őseink, egy tartalmas babos étel már hús nélkül is ünnepi fogásnak számított. A bab, a lencse és egyéb hüvelyesek ráadásul melegítő hatású étkek, így a téli időszakban érdemes rendszeresen fogyasztanunk őket. Szárított formában egész évszakban rendelkezésre állnak, az import zöldségek fenntartható alternatívái. A hüvelyesek a téli konyha olyan elsődleges alapanyagai, amelyek magas fehérjetartalmuk miatt a húsos fogásokat is kiválóan helyettesítik.

Méz és dió az egészségért, bölcsességért

Hajdanán szenteste az ünnepi vacsora előétele a mézbe mártott dió és fokhagyma volt. Az angyalszárnyra emlékeztető dióbél az isteni áldást jelképezte, a méz a bűnbánatot és Isten kegyelmét. A dió továbbá a bölcsesség szimbóluma, így nem árt, ha a mákos bejgli mellett hagyunk helyet a diós változatnak is. És valóban, a dió olyan telítetlen zsírsavakban gazdag alapanyag, amelynek rendszeres fogyasztása többek közt jót tesz az agynak, és a mézhez hasonlóan egészségünk védelmét szolgálja. Fogyasszunk hát belőlük télen minél többet, hiszen hazai forrásból beszerezhető szuperélelmiszerek. 

Kapcsolódó bejegyzések

5+1 gyógyító karácsonyi fűszer

Ezek a fűszerek a karácsonyi sütemények elmaradhatatlan összetevői, amelyek egészségre gyakorolt hatása is kiváló.

Alma: az összetartozás jelképe

Szenteste, miután a család körbeülte az ünnepi asztalt, a családfő egy almát annyi gerezdre vágott, ahányan helyet foglaltak. Az almaszeletek közös elfogyasztásával a család egységét erősítették. Az összetartozás szimbólumaként még napjainkban is ültetnek almafát, amelynek gömbölyded termése az egység, teljesség kifejezésére szolgál, de a szerelem, a termékenység szimbólumaként is emlegették őseink.

Az alma olyan tradicionális gyümölcsünk, amely a téli időszakban is rendelkezésünkre áll. Nem hiába nevezik a gyümölcsök királynőjének: élettani hatásai kimagaslók, rendszeres fogyasztásával számos betegséget megelőzhetünk. Az almát az ünnepi menüben sokféleképp felhasználhatjuk: akár süteményekbe töltve, akár sültek mellé tálalva, akár egy izgalmas, hazai alapanyagokból összeállított salátába keverve.

Távol tartja a betegségeket és a rontást: a fokhagyma

A fokhagyma nemcsak a vírusok ellen jó, hanem távol tartja a boszorkányokat is… A szenteste rituálisan elfogyasztott nyers fokhagymával az ártó erőktől igyekezték megóvni a családot. A néphiedelem szerint a boszorkányok, a gonosz erők megfékezésére a legjobb csodaszer a fokhagyma: ezt dugták a kulcslyukba, a küszöb alá, és rendszeresen fogyasztották is, hogy távol tartsák a rontást; a karácsonyi ünnepkörben Luca napjának sötét éjszakáján különösen felértékelődött jelentősége. A modern orvoslás előtt a népi gyógyászat legfőbb gyógyszere, és miután a betegségek hátterében olykor természetfeletti erőket feltételeztek, így az összefüggés is helytálló. A fokhagyma valóban csodaszer, nem mellesleg az egyik legintenzívebb ízesítő lehet a konyhánkban: a karácsonyi menüből semmiképp ne spóroljuk ki!

Kiemelt kép: canva