Egyre égetőbb kérdéssé válik a fenntartható fehérjebevitel a Földön: a húsnak hatalmas karbonlábnyoma van, a műhús előállítása egyelőre költséges és bonyolult, a hal meg el fog fogyni. A népességnövekedéssel ezekből amúgy sem jut majd elég mindenkinek, de szerencsére itt vannak a hüvelyesek: a bab, a borsó és a lencse.
Jól ismerjük őket, de mintha kicsit kimentek volna a divatból. Ezen próbál segíteni az a magyarul frissen megjelent szakácskönyv, ami kifejezetten a gyerekeket érzékenyítené a bab iránt. Van is miért: ahogy Balázs Bálint, a budapesti székhelyű Environmental Social Science Research Group (ESSRG) vezető kutatója elmondta, még az iszonyúan egészségesnek tartott mediterrán konyha is kezdi elfelejteni hüvelyeseket, legalábbis Olaszországban és Portugáliában sem esznek már annyi babot, mint a régi szép időkben. Európában az olaszok és a spanyolok számítanak a legnagyobb fogyasztóknak, a világon a legtöbb babot pedig Indiában eszik (ugyanez igaz a lencsére is).
Ez azért is lenne fontos, mert a hüvelyesek döntő szerephez juthatnának Európa fehérjeellátásában, ha kellő támogatást kapnának – sőt ahogy egy nemrégiben megjelent tanulmányukban Balázs és társai hangsúlyozták, valójában a hüvelyesek nagyobb támogatottsága szükségszerű és logikus lépés lenne egy fenntarthatóbb élelmezési rendszer kiépítésében.
Az ESSRG gyerekeknek szóló könyvében röviden elolvashatjuk, hogy miért jó hüvelyeseket fogyasztani, a „Babos kisokos” című fejezetben pedig hüvelyesügyi kiskátéhoz juthatunk: a könyv szerint érdemesebb a száraz hüvelyeseket választani, mert olcsóbbak és finomabbak, de arra is felhívja a figyelmet, hogy ezeket viszont be is kell áztatni.
A könyv a hüvelyesek sokszínűségének ünnepe, igaz, gyerekekre optimalizálva, egyszerű receptekkel, de nyilvánvaló a törekvés arra, hogy bemutassa a zöldségfélék globális jelentőségét.
(Forrás: qubit.hu Kép: pexels.com)
