A Holnapután podcast legújabb epizódjában egy egyre gyakoribb és aggasztóbb jelenségről beszélgettünk: az erdőtüzekről, ezek ökológiai hatásairól, valamint arról, hogy Magyarországon miért kell egyre komolyabban venni a vegetációtüzek problémáját. Vendégünk Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont egyik Lendület csoportjának vezetője volt, akivel nemcsak a száraz adatokon mentünk végig, hanem arról is szó esett, hogy mit tehetünk egyéni, közösségi és döntéshozói szinten az erdőtüzek megelőzése és hatásainak csökkentése érdekében.
Az erdő- és vegetációtüzek problémája nem csupán a mediterrán országokra jellemző. A klímaváltozás, a területhasználat megváltozása és az emberi tevékenységek kombinációja egyre több tüzet hoz magával a Kárpát-medencében is. Az erdőtüzek nemcsak fákban, hanem fajokban, ökoszisztémákban és a jövőnkben is kárt tehetnek, ha nem kezeljük őket komplex szemlélettel, tudományos megközelítéssel és közösségi módon.
Kép: Valkó Orsolya
A beszélgetés elején vendégünk elmesélte, hogyan kezdett el az erdőtüzek jelenségével foglalkozni, és miért vált ez mára az egyik legégetőbb kérdéssé a hazai természetvédelemben is. Mint elmondta, az erdőtűz nem csupán a tűzoltás feladatát vonja maga után, hanem komplex ökológiai és klímapolitikai ügy is, amely hatással van a biodiverzitásra, a talajra, a légkörre, sőt az emberi egészségre is.
Kapcsolódó bejegyzések
Ha a jövőben is sétálni akarunk a magyar erdőkben, cselekedni kell – Interjú
Az erdők extrém mértékben ki vannak téve a klímaváltozásnak, különösen az Alföldön. Merész és átgondolt döntések segíthetnek, egy sor megoldás létezik arra, miképp lehetnének ellenállóbbak az erdeink.
A második blokkban konkrét adatokkal és trendekkel támasztottuk alá, hogy Magyarországon is nő a vegetációtüzek gyakorisága. Orsolya elmondta, hogy évente több ezer tűzeset történik, többségük nem zárt erdőkben, hanem mezőgazdasági területeken, cserjésekben, gyepekben. Ez különösen aggasztó, mivel ezek az élőhelyek kiemelten fontosak a biodiverzitás fenntartásában. Arra is kitértünk, hogy hol húzódik a határ a természetes és az ember által okozott tüzek között. Bár léteznek villámcsapás okozta tüzek is, a hazai tüzek túlnyomó többségét emberi tevékenység váltja ki: figyelmetlenség vagy éppen közlekedési baleset, de előfordulnak szándékos égetések is.
Kép: canva
A harmadik részben arról beszéltünk, hogy hogyan reagálnak az élőlények a tűzre: mely fajok képesek regenerálódni, újratelepülni, és melyek azok, amelyek végleg eltűnnek egy-egy tűzeset után. Megtudtuk, hogy a tűznek fajszegényítő, homogenizáló hatása van, ami hosszú távon csökkenti a biodiverzitást, és megváltoztatja az ökológiai egyensúlyt.
Az adás záró szakaszában azt vizsgáltuk meg, mit lehet tenni a tüzek megelőzése és hatásainak csökkentése érdekében. Kitértünk a szabályozás és a természetkezelés reformjára is. Vendégünk szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőző ellenőrzésekre! Aki pedig még többet szeretne hallani hazánk vegetációtüzeiről és ökológiai helyzetéről, az mindenképpen kattintson a fenti linkre, és hallgassa végig a Holnapután adását!
Kiemelt kép: canva