Rendszerváltás a vízügyi politikában: itt a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv
A Magyar Közlönyben megjelent határozat alapján, [1265/2026. (VIII. 25.)] létrejön a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv. Ez a dokumentum valóságos átalakulást jelent a magyar vízügyi politikában: a víz megtartása kerül fókuszba, a minél gyorsabb elvezetés helyett.
A vízmegtartás jelentősége ma már nem kérdés: azonban korábban nem volt arra példa Magyarországon, hogy olyan dokumentum készüljön a vízkezelésről, mely ezt tartja elsődleges célnak. Legalább ennyire mérföldkő az is, hogy a természetalapú megoldások helyezkednek el a prioritási lista legfelső fokán.
Komoly szemléletváltás jön a vízkérdésben
A határozat elismeri, hogy a korábbi vízgazdálkodási gyakorlat nem volt felkészülve a klímaváltozásra. Az új alapelvek a következők:
- Vízmegtartás az elvezetés helyett: A klímaváltozás és az aszályok miatt a csapadékot akkor kell megtartani, amikor leesik. Ezt a felszínen, a talajban és a felszín alatt kell megtenni, nem pedig a csatornákon keresztül levezetni a tájból.
- Előtérben a természetalapú megoldások: A mesterséges, betonozott medrek és vízelvezetők helyett a természetes vízmegtartási módszerek élveznek elsőbbséget. Hibrid vagy mesterséges megoldások csak akkor jöhetnek szóba, ha az ökológiai célokkal is összehangolhatók.
- Fő szempont a fenntartható vízhasználat: A mezőgazdasági és ipari vízigényeket mostantól csak a vízkészletek megóvásával, a klímaváltozási előrejelzések figyelembevételével lehet engedélyezni és kielégíteni.
Fontos és kiemelendő az a gondolat, amely megjelenik a határozatban:
„Az előttünk álló időszak feladata, hogy alkalmazkodjunk a klímaváltozás hatásaihoz, és a szélsőséges vízjárás hatásai elleni védekezésről a problémák megelőzésére, és a vízlevezetésről a vizek megtartására helyezzük át a hangsúlyt. A csapadék évszakos eloszlásának változása miatt a csapadékot akkor kell megtartanunk, amikor leesik, és hasznosíthatóvá kell tenni az aszályos időszakokban. Ehhez a vizet a tájban, a felszínen, a talajban és a felszín alatt kell megtartanunk.”
A kormányhatározat mellékletében megjelenik az is, hogy ki a felelős vízügyekben – olvasható a 444-en. Az élő környezetért felelős miniszter, Gajdos László gondoskodik majd a terület szabályozásáról, de be kell vonnia az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert, a vidék- és településfejlesztési minisztert, továbbá a gazdasági és energetikai minisztert, valamint a szakmai szervezetekről és társadalmi szereplőkről.
Kép: canva
Ezek a konkrét lépések a tervezet szerint
A dokumentumban kijelölték azokat a feladatokat, amelyek a vízügyi reform gyakorlati megvalósításához szükségesek:
- Helyzetfelmérés és szigorítás: Fejlesztik a monitoringrendszert a valós állapotok feltérképezésére, különös tekintettel a becslések szerint több mint 100 ezer illegális mezőgazdasági kútra.
- Jogszabály-módosítások: A törvényekben is rögzítik, hogy a fő cél a vízmegtartás, nem pedig a vízelvezetés.
- Támogatási rendszerek átalakítása: Úgy formálják át az agrártámogatásokat, hogy a gazdáknak anyagilag is megérje a vízmegtartás a földeken a vízelvezetéssel szemben.
- Infrastrukturális tervezés: Felmérik a vízmegtartásra alkalmas területeket, egykori tavakat, folyómedreket, holtágakat, belvízjárta mélyedéseket az Alföldön, és átalakítják a beruházási támogatásokat a 2027-es a költségvetésben, valamint az uniós forrásokban is terveznek a fenntartható vízgazdálkodás költségeivel.
- Intézményi háttér: Újra létrehoznak egy vízügyi kutatási intézetet.
Konkrét beavatkozások a terepen
A dokumentum konkrét fizikai beavatkozásokat és új eljárásokat is vizionál. Ilyen például a folyók kivezetése a tájba. A folyók mentén a mélyártéri területeket is bevonják a víz megtartásába (akár gátak áthelyezésével vagy szivattyúzással). Elárasztják továbbá a mezőgazdasági területek bizonyos részeit időszakosan, vagy teljesen. A felszín alatti vízpótlás is fontossá válik, mely során célzott technikákkal töltik vissza a talajvizet, lévén, hogy a talaj a legnagyobb kapacitású vízmegtartó közeg. A csapadékvíz megtartására is nagyobb hangsúly kerül: elválasztott csatornarendszerekkel, lefolyást lassító technikákkal tervezik a csapadék helyben tartását mind a bel-, mind a külterületeken.
A határozat egyelőre tervezet, mely kijelöli az irányokat és az alapelveket. Azonban jelentős mindebben az, hogy hivatalosan helyezik előtérbe a természetközeli vízügyi alapelveket, és ezzel megteremthetik a hazai vízügyi rendszerváltás jogi és koncepcionális alapjait.
Forrás: 444
Kiemelt kép: canva
