Pillanatok alatt sodort el mindent a nepáli gleccserszakadás
Pusztító villámárvíz csapott le szerdán a Nepál és Kína határvidékén található térségben. Az amerikai földtani szolgálat (USGS) először egy 5,2-es erősségű földrengésnek hitte a helyi idő szerint 8:37-kor észlelt szeizmikus mozgást, ám a későbbi elemzések és a nemzetközi hegyvidékfejlesztési központ (ICIMOD) szakértői megerősítették, hogy a katasztrófát valójában egy gleccserszakadás okozta.
A leszakadó jég- és törmeléklavina eltorlaszolta a Lhende folyót, majd az így felgyülemlett hatalmas víztömeg árhullámként zúdult a völgybe.
Sok az áldozat és az eltűnt személy
A nepáli rendőrség szerint az áradásban legalább 162 ember életét vesztette, és 41 sérültet kórházban ápolnak. A kínai oldalon, Tibet délnyugati részén, az eltűntek száma egyetlen nap alatt 265-ről 558-ra nőtt, miközben hárman meghaltak és két helyit kimentettek.
A hatóságok szerint sok külföldit is keresnek, hiszen a régióban rengeteg a külföldi turista. A nepáli turisztikai rendőrség több mint 350 külföldivel (köztük németekkel és ausztrálokkal) nem tudta felvenni a kapcsolatot. A magyar Külügyminisztérium szerda esti tájékoztatása szerint két magyar állampolgárt is eltűntként tartanak nyilván, és nem kizárt, hogy további magyarok is érintettek lehetnek.
A mentést kritikus mértékben nehezíti, hogy a határátkelőt és az utakat vastag iszap öntötte el, így a nehéz munkagépek nem tudnak a helyszínre jutni, ráadásul a kommunikációs hálózatok is komolyan megsérültek. A kínai hatóságok 111 hivatásos mentőt irányítottak a katasztrófa sújtotta térségbe.
Mi az a gleccserszakadás?
A gleccserszakadás (angolul gyakran GLOF – Glacial Lake Outburst Flood, azaz gleccsertó-kitörés okozta áradás) egy pusztító és gyors lefolyású geológiai/hidrológiai jelenség.
Hogyan alakul ki?
A magashegységekben a felmelegedés és a gleccserek olvadása miatt rengeteg olvadékvíz jön létre. A víz sokszor a gleccser lábánál vagy a jégtestben gyűlik össze, amiből úgynevezett gleccsertó alakul ki. Ezt a tavat gyakran csak egy természetes, de instabil gát – például a gleccser jege, vagy a jég által maga előtt tolt sziklákból, kavicsból, földből álló moréna – tartja a helyén.
Ha ez a természetes gát valamiért meggyengül (például heves esőzések, túl sok olvadékvíz miatti túlnyomás, a tóba zuhanó hatalmas jégtömb okozta szökőár, esetleg földrengés hatására), hirtelen átszakadhat.
A gát mögött felgyülemlett iszonyatos mennyiségű víz pillanatok alatt, robbanásszerűen zúdul le a völgybe. A nepáli esetben a gleccserről lezúduló jég- és törmeléklavina előbb elzárta egy folyó útját, amiből egy gyorsan duzzadó „mesterséges” tó jött létre, és ez a gát szakadt át, ami után a víz pillanatok alatt rázúdult a területre.
Ez is a klímaváltozás miatt van?
Bár az árvizek a leggyakrabban említett katasztrófák közé tartoznak, a klímaváltozás hatására a hagyományos, folyók áradásából fakadó események mellett egyre nagyobb figyelmet követelnek a villámárvizek is. Ezek a hirtelen – gyakran percek vagy órák alatt – kialakuló jelenségek jellemzően extrém intenzitású, lokális felhőszakadások nyomán jönnek létre, amikor a száraz vagy már telített talaj képtelen elvezetni a lezúduló víztömeget.
A villámárvizek különösen veszélyesek, hiszen szinte előrejelezhetetlenek, és a gyorsan mozgó víz pusztító ereje autókat, utakat és épületeket sodorhat el. Bár egy-egy ilyen esemény közvetlenül nem írható kizárólag a klímaváltozás számlájára, a felmelegedő légkör több nedvességet képes magában tartani, ami statisztikailag egyértelműen növeli az ilyen extrém, rövid ideig tartó, de rendkívül intenzív esőzések– és az ebből fakadó villámárvizek – gyakoriságát és hevességét.
Márciusban a HungaroMet újságírók számára szervezett workshopot az időjárási események helyes értékeléséről a zöld jövő megoldásait bemutató 2026-os Planet Budapest fenntarthatósági rendezvényen. A meteorológusok az említett kiadvány legérdekesebb megállapításai mellett a különböző klímaváltozáshoz köthető jelenségekről is beszéltek. Szó volt az akár percek alatt kialakuló villámárvizekről is. A workshop alapját adó, időjárási események értékelését és kialakulásuk gyakoriságát is bemutató nemzetközi kiadvány magyar nyelven itt elérhető.
Miért ennyire veszélyes a gleccserszakadás?
Az ilyenkor lezúduló áradat nem csupán víz: magával ragad hatalmas sziklatömböket, jégdarabokat, fákat és iszapot: ezt hívják törmeléklavinának. Ez az keverék olyan, mint egy gyorsan mozgó folyékony beton, amely szinte előzetes figyelmeztetés nélkül, hatalmas sebességgel tarol le mindent, beleértve a hidakat, utakat, épületeket és akár egész településeket is. Esélyt sem hagy a menekülésre az alacsonyabban fekvő területeken tartózkodóknak és a kommunikációs lehetőségetek is elsodorja, amely azonban elengedhetetlen lenne a későbbi mentéshez.
Forrás: HVG
Kiemelt képünk illusztráció, forrás: canva
