A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) immár nyolcadik éve vizsgálja a hazai háztartások élelmiszerhulladék-termelését. A 2024-es felmérés eredményei alapján biztató javulás tapasztalható: 2016-hoz képest harmadával kevesebb élelmiszert pazarolunk.
A 2024 novemberében és decemberében végzett felmérés során 260 háztartás több mint 700 fogyasztójának adatait összesítették. Az eredmények szerint egy magyar évente átlagosan 59,7 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel, ennek 36%-a elkerülhető lenne, azaz ennyi a pazarlás. Ez 380 ezer ember egyévi ellátására lenne elegendő. Értéke évente egy négyfős család esetében közel 160 ezer forintnyi felesleges kiadás.
Az említett felmérés szerint a háztartási élelmiszer-pazarlás hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat, 2016-hoz képest ugyanis harmadával kevesebb élelmiszer kerül a kukába.
Kapcsolódó bejegyzések
A termőföldről a szemetesbe? Beszéljünk az élelmiszerpazarlásról!
Óriási mennyiségű élelmiszer végzi a kukában, sajnos Magyarországon is. Mit tehetünk ellene?
A leggyakrabban elpazarolt ételek listája évek óta nem változott, még mindig a készételek vezetik a sort (8,7 kg/fő/év), ugyanakkor ez a 2016-os adathoz képest 4,5 kilóval kevesebb. A lista második helyén a zöldségek és a gyümölcsök állnak fejenkénti 4,5 kg-os mennyiséggel, a harmadik helyre 2024-ben is a pékáruk kerültek (2,8 kg/fő/év).
A pazarlás leggyakoribb okai között az elfelejtett, megromlott élelmiszer, valamint a túlzott bevásárlás vagy főzés szerepelnek. Továbbra is pozitív, hogy a háztartások közel fele komposztál, és a megkérdezettek 83%-a úgy gondolja, hogy képes tovább csökkenteni saját hulladéktermelését. A javuló tendenciához hozzájárul az egyre inkább fenntartható módon gondolkodó új generáció, az étkezési szokások átalakulása és a Nébih Maradék nélkül programjának évek óta zajló szemléletformáló munkája.
Kapcsolódó bejegyzések
Évi több tízezer forintot spórolhatnánk az élelmiszerpazarlás csökkentésével
Az élelmiszerpazarlás csökkentésével évi több tízezer forintot lehetne megtakarítani, és mérséklődne az üvegházgázok kibocsátása is.
A felelős magatartás azért is fontos, mert az EU hulladék-keretirányelvének idei módosítása alapján 30%-kal kell mérsékelni a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét a 2021 és 2023 közötti időszak átlagértékéhez képest. Az élelmiszer-pazarlás tendenciájának vizsgálatához már elindult a jelentkezés a 2025-ös felmérésre, amelyhez a Nébih várja a csatlakozni kívánó háztartásokat. Az egyhetes mérés során hulladéknaplót kell vezetni, amelyben pontosan rögzíteni kell az el nem fogyasztott élelmiszereket és ezek sorsát.
Az idei felmérésben kiemelt figyelmet kapnak a gyermekes családok, mivel a gyermekek sokszor kiszámíthatatlan étkezése megnehezíti a tervezést, és kihívást jelent az élelmiszer-pazarlás elleni harcban. Az érdeklődők a felmérés regisztrációs linkjén már jelentkezhetnek a 2025-ös felmérésre, amelybe a korábbi résztvevők is becsatlakozhatnak, akik így össze tudják vetni eredményeiket a korábbi évek tapasztalataival.
(Nébih)
Fotó: Canva