Az élelmiszerpazarlás csökkentésével évi több tízezer forintot lehetne megtakarítani, és mérséklődne az üvegházgázok kibocsátása is.
A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban 2020-ban 59 millió tonna – fejenként 131 kilogramm – élelmiszert dobtak ki, amelynek 53 százaléka a háztartásokhoz volt köthető.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János: a megtermelt élelmiszer egyharmadát nem fogyasztjuk el
A pazarlásmentes missziót folytató Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista vállalkozó mutatkozott be a Kék bolygó című podcast legújabb adásában.
Hozzátette: az élelmiszerhulladék kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ilyen például a nem megfelelően tervezett vásárlás és főzés, az esztétikai szempontok, az éttermek standard adagjai, catering esetén a nem jól becsült létszám, a termék vagy csomagolás sérülése, illetve a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági dátumok félreértelmezése.
Kapcsolódó bejegyzések
5 tipp az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez
A mindennapokban a fenntarthatóság az étkezésnél kezdődik, következésképp a konyhában indul. Itthon mégis évi 65 kg élelmiszert dobunk ki fejenként.
A szakértő azt írta, Magyarországon évente körülbelül 635 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban, ami egy főre lebontva körülbelül 65 kilogrammot jelent. A legnagyobb mértékű pazarlás az ételmaradékokhoz köthető, de a toplistán szerepelnek a gyümölcsök-zöldségek, valamint a pékáruk is. Az elemzés szerint évi 25 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezése elkerülhető lenne, ami körülbelül 35 ezer forint megtakarítást is hozna fejenként.
Kis Anna szerint, ha kevesebb élelmiszert pazarolnánk, csökkenne a vásárlási igény is, ami az árakban is tükröződne, és mérséklődne az üvegházgázok kibocsátása, egy modellszimuláció szerint például ha 2030-ra 41 százalékkal csökkentené az EU az élelmiszerpazarlást, az üvegházgáz-kibocsátás akár 108 millió tonnával lehetne kevesebb. Emellett az élelmiszerhulladék csökkentése segíti a mezőgazdászokat, a cégeket és a fogyasztókat is a pénz megtakarításában, továbbá az élelmiszer előállításához, feldolgozásához és szállításához köthető környezeti hatás is kisebb lesz.
Kapcsolódó bejegyzések
Az élelmiszerpazarlással a kukába dobjuk a pénzünket?
Egy jótékonysági szervezet, amely a hulladékok csökkentésén és az erőforrások hatékony felhasználásának előmozdításán dolgozik, úgy becsülte meg, hogy egy gyermekes brit család évente átlagosan 730 fontot takaríthat meg azzal, ha nem dobja ki az élelmiszereket a kukába.
Az elemzés szerint több megoldás is van a problémára, ilyen például a tudatos vásárlás és tervezés, az élelmiszerek szakszerű tárolása, a maradékmentő receptek, vagy a felesleg jótékony célokra fordítása. Az eddigi példák azt mutatják, hogy az élelmiszerhulladék csökkentése egy elérhető cél: nem kell lemondanunk semmiről, csupán egy kicsit több odafigyelésre van szükség – olvasható az elemzésben.
