A COP30-ról szóló webinárium rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság ma már nem csupán elszenvedője a klímaváltozásnak, hanem a megoldás egyik kulcsterülete is lehet; feltéve, hogy a vállalások valóban eljutnak a gazdaságok szintjére.
A klímacsúcsok nyomán rendszerint hosszú dokumentumok, nagy számok és még nagyobb vállalások keletkeznek. A Mezőgazdasági Újságírók Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Agricultural Journalists – IFAJ) „COP30: Átalakuló mezőgazdaság és élelmiszer-rendszerek” című webináriuma azonban egy ennél jóval gyakorlatibb kérdésre fókuszált, mégpedig arra, hogy mit jelentenek ezek a vállalások a mindennapi gazdálkodás szintjén.
Kapcsolódó bejegyzések
A COP30 megmutatta, hogy ideje a tettek mezejére lépni
A belémi COP30 klímacsúcsot a brazil elnökség a végrehajtásra fókuszáló COP-ként határozta meg.
Az IFAJ szerint a COP30-on az agrárium és az élelmiszerrendszerek már a kiemelt témák közé tartoztak. A beszélgetés témája az volt, hogy miként fordíthatók le a klímacélok valódi, a termelők számára is kézzelfogható intézkedésekké.
A webinárium egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a mezőgazdaság klímaátállása messze nem csupán technológiai kérdés. A COP30 hivatalos anyagai egyértelműen a végrehajtás felgyorsítására helyezik a hangsúlyt, szó esik az évi legalább 1,3 billió dollárra növelt klímafinanszírozásról, valamint az alkalmazkodás mérhetőségének javításáról, különösen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás globális céljához kapcsolódó belémi mutatók révén.
Kapcsolódó bejegyzések
Ürge-Vorsatz Diána szerint aggasztóan kevés előrelépés történt a COP30-on
A legszomorúbb, hogy nem történt érdemi előrelépés a fosszilis energiahordozók visszaszorításával kapcsolatban.
Ezek az új megközelítések már nem általános célokat fogalmaznak meg, hanem konkrét kapaszkodókat is adnak, például a kutatás-fejlesztés, a szaktanácsadás vagy éppen a hozamok alakulásának nyomon követésével.
A COP30 akciótervének eredményeit összegző jelentés ugyanakkor józanabb képet rajzol, az agrár- és földhasználati átállást továbbra is krónikus alulfinanszírozottság, hiányos szakpolitikai ösztönzők, a talajok romló állapota, valamint a kistermelők nehézkes forráshoz jutása lassítják. Vagyis a rendelkezésre álló pénz és program sok esetben még mindig nem jut el oda, ahol a valódi változásnak meg kellene történnie.
A publikáció tovább olvasható a Magyar Mezőgazdaság weboldalán.
Fotó: Canva