Soha nem volt még annyira száraz az április Magyarországon, mint idén, és ezért már most borítékolható, hogy 2026-ban is jelentős aszálykár fenyegeti az országot.
Az Energiastratégia Intézet publikációja kiemeli, hogy nem a tavaszi csapadékhiány a jelenlegi helyzet kialakulásának egyetlen oka, hiszen ez az éghajlatváltozástól a talaj szerkezetének átalakulásán keresztül a folyószabályozásig számos más dologgal is összefügg. Kezeléséhez egyszerre van szükség a vízgazdálkodási, a mezőgazdasági és a tájhasználati gyakorlatok átalakítására, valamint a jogszabályi és az intézményi környezet reformjára is.
Kapcsolódó bejegyzések
Vízhiányos időszak kezdődik
A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az öntözési célú vízhasználatra 30 napig.
A hazai mérések kezdete óta még egyszer sem volt annyira száraz az április, mint idén, és ezért már most félő, hogy megint olyan helyzet áll elő az országban, mint a 2022-es aszály idején. Márciusban országos átlagban 22,5 milliméter csapadék hullott – 34 százalékkal kevesebb, mint az 1991–2020-as átlag –, áprilisban pedig hazánk nagy részén 10 milliméter alatt maradt a havi csapadékmennyiség.
Április végére az Alföldön a talaj felső egyméteres rétegéből 80–120 milliméternyi víz hiányzott. Az évnek ebben a szakaszában a termés vízellátásának alapját a tavaszi csapadék képezi, ám mivel a vetés a kiszáradt földbe került, a növények fejlődése több térségben elhúzódik, és a normálistól eltérő ütemben halad.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem csak az állatokat mentheti meg, ha újra lesz víz a Homokhátságon – Podcast
A Homokhátság a leginkább aszályoknak kitett terület. Érzik ezt az állatok és az emberek is. Ám egy civil kezdeményezés fény lehet az alagút végén.
Az elmaradt csapadék miatt a talaj vízkészlete tehát kritikusan – több térségben pedig rekordközeli mértékben – alacsony szinten áll. A felszín alatti készletek idősorát vizsgálva viszont kiderül, hogy ez a helyzet egy hosszabban tartó trend része. Az Alföldön a talajvízszint 1960 óta 2–3 méterrel – egyes térségekben pedig a 6–8 métert is meghaladó mértékben – csökkent.
Ennek oka, hogy éves szinten mintegy 0,6 köbkilométerrel több víz hagyja el a hazai vízrendszert, mint amennyi visszapótlódik bele, ez pedig évente átlagosan 3–5 centiméteres folyamatos vízszintsüllyedést von maga után. A felhalmozódó hiány például a Homokhátságon közel 9 köbkilométert tesz ki.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva