Egy évnyi csapadék hiányzik a földekről a téli aszály miatt. Ez nemcsak a vízügy, de a mezőgazdaság számára is komoly gondokat okoz – mondta Áder János volt köztársasági elnök az edelényi Szent János Görögkatolikus Gimnáziumban a Víz és mezőgazdaság a klímaváltozás korában című előadásának bevezetőjében, szerdán. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke közölte: az aszály az idén sokkal hamarabb érkezett, mint a nyári hőség, így a kevés víz drámája a legaktuálisabb.
A klímaváltozás fokozódásával Magyarországon is be kellett vezetni az időszakos víztest fogalmát, amely eddig a mediterrán vidékeken ismert volt ugyan, nekünk azonban új. Az elnevezés annyit tesz, hogy az adott mederben csupán az év bizonyos időszakában van víz. Csak folyóvizekből mára 37 ilyen van az országban, miközben hat éve még egy sem volt.
Globális kitekintést adva Áder János kifejtette: a világ népességének mintegy 36 százaléka, azaz 2,5 milliárd ember olyan vízhiányos régiókban él, ahol a világ GDP-jének 20 százalékát állítják elő. Az előrejelzések alapján 2050-re a népesség több mint fele – valamint a világ gabonatermelésének a fele – súlyos vízhiánnyal nézhet szembe. A volt államfő idézett egy ENSZ jelentést, mely szerint a vízproblémák miatt 50 éven belül 400 millió ember kényszerülhet a lakóhelye elhagyására. Ráadásul a következő 25 évben várhatóan az ipari igények is meg duplázódnak majd.
Kapcsolódó bejegyzések
Végleg kiszárad az ország, ha nem alkalmazkodunk – Podcast
Évek óta ostromolja az aszály Magyarországot. Gyors és határozott válaszok nélkül hamar egy félsivatagos országban találhatjuk magunkat.
Áder János emlékeztetett arra, hogy a folyószabályozások előtt a történelmi Magyarország területének majdnem 14 százalékát borította víz időszakosan vagy állandóan. A Tisza szabályozásával 112 helyen vágták át a folyókanyarulatokat, így a Tisza 453 km-rel rövidebb lett, és a sodrás miatt a meder átlagosan 2 méterrel mélyült. A Körösöket 248 helyen vágták át és 546 km-rel lett rövidebb. A Dunát 18 helyen vágták át, 123 km-rel lett rövidebb.
Ennek a munkának a következtében a vizes élőhelyek, vízjárta területek (mocsarak, lápok, nádasok, árterek, szikes tavak stb.) az ország mai területének csupán mintegy 3-5 százalékát borítják. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta, hogy a közhiedelemmel ellentétben Magyarország mára már nem víznagyhatalom, hanem vízhiányos országgá vált.
Azzal, hogy a folyószabályozásokkal kiegyenesítettük a vizeinket, gyakorlatilag kiszalad az országból a felszíni víz és a talajvíz.
A külső forrásból érkező édesvíz aránya több mint 94 százalék Magyarországon, ezzel az Európai Unión belül nálunk a legnagyobb a határon túlról érkező vizeknek való kitettség. Ez egy földrajzi adottság, ezért nagyon fontos az, hogy hogyan bánunk azzal a vízzel, ami átfolyik az országon – tette hozzá. Áder János szólt arról, hogy 15 évvel ezelőtt elkezdődtek a szükségtározók építései a Tisza mentén, amelyekben árvíz esetén tudják tárolni a lehullott csapadék miatti víztöbbletet. Megjegyezte: ezek építését mindenképpen folytatni kell.
Ahogy azonban elhangzott, az idei évben akkora az aszály, hogy a Velencei-tó akár ki is száradhat. Egy múlt héten készült fotóval illusztrálva azt mondta: a tó vízállása mintegy 5 centiméterrel maradt el az eddig mért legalacsonyabb vízszinttől.
A Homokhátságot 2004-ben az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO hosszú távú előrejelzésében a Duna–Tisza közét a félsivatagi jellegű övezetek közé sorolta. A talajvíz szintje ugyanis – erős ingadozásokkal – évtizedek óta egyértelmű csökkenést mutat. Ahogy azonban arra a volt köztársasági elnök rámutatott, a Homokhátság óriási területen, mintegy 10 ezer négyzetkilométeren, hazánk területének több mint egy tizedén fekszik, jövőjének helyzete tehát országos jelentőségű kérdés.
A legfrissebb adatok szerint az Alföld jelentős részén továbbra is nagy a talajnedvesség-hiány, több helyen a felső egy méteres talajrétegből több mint 100 mm víz hiányzik, ezzel párhuzamosan pedig a keleti és délkeleti országrész van a legnehezebb helyzetben. Ezeken a területeken nemcsak a felszíni talajréteg száraz, hanem sok helyen a mélyebb rétegek vízkészlete sem töltődött vissza megfelelően. A helyzet elsősorban a kukoricát, a napraforgót és a tavaszi vetésű növényeket fenyegeti.
Áder János a lehetséges megoldások között említette a szemléletváltást a mezőgazdaságban. Ebbe beletartozik a talajjavítás (kevesebb talajbolygatás), a növénynemesítés, régi fajták visszahozása a génbankokból, de jó kezdeményezésnek nevezte a néhány évvel ezelőtt elindult Vizet a tájba! programot is.